Teljesen állami kézben
Múlt pénteken tartotta meg bemutatkozó sajtótájékoztatóját az MPVI Mobil Zrt., mely a Magyar Posta, az MFB Invest és a Magyar Villamosművek (MVM) konzorciuma. A cég nyerte el az NMHH pályázatán azokat a frekvenciajogosultságokat, melyekkel negyedik mobilszolgáltatóként beléphet a magyar piacra. A sajtótájékoztatón a cég vezetői kiemelték, hogy a társaságot három nyereséges állami cég hozta létre, a világon nem egyedülálló az állami szerepvállalás a távközlésben.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy Európában mennyire megszokott az állami cégek jelenléte a mobilpiacon, ezért sorra vettük az európai országok szolgáltatóit. Az első ránézésre is látszik, hogy a cégek többsége magánkézben van, a többségi állami tulajdonra azonban akad egy-két példa a kontinensen. Teljesen állami mobilcég azonban Magyarországon kívül csak Andorrában van, ott az Andorra Telecom nevű állami cég versenyez a Mobiland nevű magánszolgáltatóval.
Andorra mellett Szerbiában találunk egy olyan céget, mely gyakorlatilag teljesen állami irányítás alatt van, bár jogilag nem. A Telekom Srbija esetében ugyanis hivatalosan 80 százalékos tulajdonrésze van a szerb államnak, a fennmaradó 20 százalék a cég saját részvénye, melyet korábban a görög OTE telekommunikációs cégnek adtak el, majd az idén 380 millió euróért visszavásárolták. Vagyis hivatalosan ugyan nincs 100 százalékos tulajdonrésze az államnak, azonban mivel gyakorlatilag ők irányítják a céget, ezért közvetetten a maradék 20 százalékos részvénycsomag felett is rendelkeznek. A Telekom Srbiján keresztül a szerb államnak nem csak saját országában van mobilpiaci részesedése, hiszen a cég Bosznia-Hercegovinában az m-tel nevű mobilszolgáltató 65 százalékos tulajdonosa is. Emellett a társaság 51 százalékos tulajdonosa a montenegrói m:tel szolgáltatónak is.
Nyugat-Európában is beleszólnak
A fenti országokon kívül Európában több helyen van az államnak tulajdonrésze a mobilszolgáltatókban, de többségi tulajdonra kevés a példa. Ezek egyike a Luxemburgban szolgáltató LuxGSM, melynek tulajdonosa a 85 százalékban állami tulajdonú P&TLuxemburg nevű cég. Többségi állami tulajdon található még Szlovéniában, ahol a Mobitel névre keresztelt szolgáltató 52,54 százaléka közvetlenül az állam kezében van, további 14,25 százalék felett pedig egy állami alap rendelkezik, így összesen 66,79 százalékos az állam befolyása.
A mobilcégek privatizációjakor a kilencvenes években Belgium is azon kevés ország közé tartozott, melyek megtartották a többségi állami tulajdont. A Belgacom nevű cégben 53,3 százalék plusz egy részvény az állam részesedése, ez a társaság Proximus néven üzemeltet mobilszolgáltatást az országban.
A környező országokat vizsgálva az látszik, hogy szinte sehol nincs állami tulajdonrész a mobilszolgáltató cégekben. Lengyelországban és Szlovákiában négy-négy, míg Csehországban és Romániában öt-öt mobilszolgáltató van, és egyikben sem található állami tulajdonrész. Szerbiában és Szlovéniában már említettük a két többségében állami tulajdonban lévő szolgáltatót, míg Horvátországban az állam 10,5 százalékot tartott meg magának, illetve az állami nyugdíjalapnak a T-Hrvatski Telekomban, melynek 51 százalékos tulajdonosa a Deutsche Telekom.
Az európai óriásokba is befurakodott az állam
A telekommunikációs szektor óriásai egyszerre több európai államban is jelen vannak, elég csak a három hazai szolgáltatót, a T-Mobile-t, a Vodafone-t és a Telenort említeni, melyek mind multinacionális cégek. Ezeknek tulajdonosai rajtuk keresztül szintén több állam mobilpiacára hatást tudnak gyakorolni, ezért érdemes azt is megnézni, hogy a nagy európai cégekben mekkora az állami tulajdon aránya.
A Deutsche Telekom esetében jelenleg 15 százalékos részesedése van a német államnak, további 17 százalékkal pedig az állami tulajdonú KfW Bankengruppe rendelkezik, vagyis összesen 32 százalékos részesedés felett rendelkezik a mindenkori német kormány. Emellett a cég 15 százaléka kisbefektetők kezében van, 53 százalék pedig intézményi befektetőknél.
A norvég Telenorban majdnem 54 százalékos tulajdonrésze van a norvég kormánynak, ezen keresztül összesen 11 piacon vannak jelen, többek között Magyarországon is. A hazai mobilcégek közül a kakukktojás a Vodafone, melyben csak magánbefektetőknek, több mint 50 százalékban brit piaci szereplőknek van tulajdonrészük.
A nagy nyugat-európai cégek közül érdemes még kiemelni a Telekom Austriát, melyben 28,42 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az osztrák állam. A nagyok közül a francia France Télécom esetében hasonló, 26,97 százalékos az állam tulajdonrésze, míg a skandináv TeliaSonera tulajdonosai között 37,3 százalékkal jelenik meg a svéd, 11,7 százalékkal pedig a finn állam.
Beke Károly
mfor.hu
