A biztosítási iparnak hatékonyabban kell védenie saját magát a mindennapi üzleti kockázatokkal szemben. Mindez segíti a tőkepiacokat és a minősítő intézeteket is annak megítélésében, hogy egy biztosítónak mekkora tőkével kell rendelkeznie. A szabályok következetes alkalmazása is döntő fontosságú, hogy a tagállamok tőkekövetelményei közötti eltérések következtében egyes biztosítók ne kerüljenek méltánytalan versenyhátrányba a biztosítási piacon.
Megjegyzések:
1. A jelentés a KPMG és nem az Európai Bizottság álláspontját rögzíti. A jelentés, valamint a Solvency II project egyéb dokumentumai megtekinthetőek az Európai Bizottság alábbi oldalán
2. 2000-ben a Bizottság és a tagállamok kezdeményezésére indult a Solvency II project, hogy alapvető, széleskörű áttekintést nyújtson a biztosító társaságok pénzügyi pozíciójáról. Az egyik legfőbb cél az, hogy olyan tőkekövetelmény-rendszert határozzon meg, amely pontosabban lefedi a biztosítók tényleges kockázatait. A leendő uniós szabályozásnak ugyanakkor nem lehet túlzottan preskriptív, indokolatlanul bonyolult, és tükröznie kell a piaci változásokat (derivatívák, ART), és - ahol csak lehet - az általános számviteli normákhoz kell alkalmazkodnia.
3. A KPMG a Brit Biztosítók Szövetségével közösen konferenciát szervez Londonban május 28-án, a Regent Street-i Café Royalban. A konferencián részleteiben elemzik a jelentést, és megvitatják a lehetséges jövőbeni lépéseket.
Reformokat sürgetnek a biztosítók
Sürgős reformokra van szükség a biztosítási szabályozásban és a biztosító társaságok által használt kockázatkezelési technikákban egyaránt – állapítja meg a KPMG, amely az Európai Bizottság megbízásából készített jelentést az európai biztosító társaságok pénzügyi pozíciójáról, fizetőképességük és a kockázatok tőkefedezetének összefüggéseiről. A tanulmány szerint nagyobb összhang szükséges a számvitelben, a kockázatbecslésben és a jelentések közzétételében is.
