Magyarországon funkcionális analfabétának mondható a 15 éves tanulók több mint ötöde és a felnőttek harmada. Nekik egész életükben meg kell küzdeniük a munkanélküliség rémével, hiszen értékesíthető szakma megszerzésére és tudásuk karbantartására hiányoznak az alapvető készségeik.
Jelenleg Magyarországon messze a legalacsonyabb - 3 százalék - a munkanélküliek között a felsősokú végzettséggel rendelkezők aránya. A képzettség hozadéka hazánkban a legmagasabb, egy diplomás átlagban több mint a kétszeresét keresi a pusztán érettségivel rendelkező jövedelménél, míg az utánuk következő Csehországban vagy Portugáliában 80 százalék a különbség. Az egyenlőtlenség e téren a skandináv államokban a legkisebb.
A felsőfokú oktatás utóbbi években tapasztalható expanziója a diplomás és legalább középiskolát elvégzett szülők gyermekeinek továbbtanulási lehetőségeit növelte látványosan. A legiskolázottabb réteg gyerekeinek kétharmada szerez diplomát. Ezzel szemben a szak- és betanított munkások gyerekei egynegyedének adatik csak meg az esély, hogy kilépjenek a szülők státusából.
Az iskolázottsági hátrány elvben felnőttkorban is behozható, ám az adatok szerint erre sincs sok esély. Az ismeretbeli szakadék tovább nő felnőttkorban. A diplomások 7,2 százaléka mondta azt, hogy képzi magát, a szakmunkások 1,3 százaléka, a csak általános iskolát végzetteknek mindössze 0,3 százaléka, áll a Népszabadság beszámolójában.
Rekordnagyságú a hazai diplomások fizetési előnye
Az európai országokkal összehasonlítva a 35 évesek közt Magyarországon a legnagyobb a foglalkoztatási státusban az iskolai végzettségből fakadó különbség. Félő, hogy ez a helyzet, legalábbis rövid távon még tovább romlik, derül ki a Népszabadság cikkéből.
