Az interneten minden ingyen van - ez a meggyőződés még mindig erősen él azoknak a fejében, akik fájlcserélő hálózatokon keresztül szerzik be a jogvédett zenéket és filmeket. Az ilyen csereberélők egy része azonban hamar rájön, hogy a BiTorrent vagy a DC++ nevű hálózatokhoz képest van gyorsabb és megbízhatóbb tartalomforrás: a warez hálózatok.
"Ezeken az eldugott szervereken sokkal jobb minőségű filmeket tárolnak, amelyekhez sokkal gyorsabban hozzá is lehet jutni" - mondta az mfor.hu-nak Tálas József ügyvéd, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa.
Beetetés
A fájlokhoz való hozzáféréshez nincs szükség fájlcserélő programokra, egy egyszerű böngészővel is letölthetők az anyagok. A tárolószerverekhez való hozzáférést természetesen már pénzért árulják, akár emelt díjas sms fejében, akár "havidíjas konstrukcióban" - magyarázta az ügyvéd.
"Bár erre nincsenek konkrét adataink, könnyen elképzelhető, hogy a fájlcsere-hálózatokon található, sokszor bizonytalan minőségű és lassan letölthető filmek csaliként is szolgálhatnak. A kalózszerverek üzemeltetői ezeken keresztül ajánlanak fel leendő ügyfeleiknek egy gyorsabb és megbízhatóbb megoldást, persze némi pénz ellenében" - magyarázta Tálas József.
Az alvilág másik bevételi forrása továbbra is a CD- és DVD-írás. Tálas József szerint még mindig bőven van Magyarországon olyan hely, ahová nem jutott el az internet. Az ilyen kistelepüléseken élők jelentik a másolt CD-k és DVD-k legfőbb felvevőpiacát.
A szerverek beszerzése és üzemeltetése, a nagyüzeminek mondható CD- és DVD-írás, a filmek piacra juttatásának logisztikája komoly beruházásokat igényel. Egy ideje tehát már senki sem gondolhatja komolyan, hogy a kalózkodás középiskolások és egyetemisták hétvégi hobbija lenne, magyarázta a szakember.
Összefogás kellene
A technikák jóllehet ismertek, az viszont kérdéses, hogy mennyi pénzzel "gazdálkodhatnak" az alvilági csoportok. "A kalózpiacon megforduló összegek pontos mérésére nincsen és nem is lehet módszer. A kiadók és a stúdiók jellemzően az úgynevezett kieső árbevétellel számolnak, viszont semmi sem bizonyítja, hogy a letöltők más lehetőség híján valóban megvásárolták volna-e az adott digitalizált terméket (ami elsősorban film és zene). Ami a régi értelemben vett kalózpiacot illeti (másolt CD-k, DVD-k árusítása): itt sem lehet pontos számokat közölni, mivel az eladott mennyiség nehezen mérhető" – mondta lapunknak Nagy Dávid, a GKIeNet Internetkutató cég tanácsadója.
A kalózellenes harcnak sokféle formája lehetséges, azonban egy biztos: az érintett szervezeteknek össze kellene fogniuk, ha eredményt akarnak elérni. Ez sokáig így is volt, azonban mióta a jogdíjakat beszedő úgynevezett közös jogkezelő szervezetek elérték, hogy az írható CD és DVD lemezek eladása után is kelljen jogdíjat fizetni, szakértők szerint már kevésbé érdekeltek a kalózkodás elleni harcban.
"Az adattárolókba épített jogdíjak valóban nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A művészek általában (Magyarországon is) arra panaszkodnak, hogy a befizetett összegekből szinte semmi sem jut el hozzájuk. Másik oldalról nézve a beépített jogdíj a felhasználók számára azt az üzenetet közvetíti, hogy mindenki nyugodtan töltögessen, hiszen már valamilyen formában fizetett jogdíjat" - mondta lapunknak Kis Gergely, a GKIeNET ügyvezető igazgatója. Tálas József is úgy nyilatkozott, hogy tapasztalataik szerint a közös jogkezelők nem érdekeltek olyan mértékben a kalózkodás elleni harcban, mint korábban.
Szlovák CD-n nincs jogdíj
„Ez nem igaz, továbbra is küzdünk a kalózkodás ellen” - mondta felvetésünkre Kabdebó György, a Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (Filmjus) elnöke. Szerinte a jogkezelőknek továbbra is létérdeke a kalózkodás visszaszorítása, hiszen például az illegális módon beszerzett zenék és filmek jó részét olyan CD-kre és DVD-kre írják, amelyek után nem fizetik meg a jogdíjakat.
"Szlovákiában például nincs jogdíjtartalma az adathordozóknak. Az Európai Unióban nincs vámvizsgálat, onnan magáncélra elvileg annyi CD-t és DVD-t lehet behozni, amennyit nem szégyell az ember. Ezekre kiírva azután még nagyobb haszonnal lehet értékesíteni a kalózmásolatokat. Arról nem is beszélve, hogy az illegális szerverekről letöltött anyagoknak csak egy részét másolják ki adathordozóra, amelynek vásárlásakor esetleg fizettek jogdíjat" - magyarázta a Filmjus elnöke. Véleménye szerint az elkötelezettségüket az mutatja legjobban, hogy a magyarországi jogkezelők által létrehozott ProArt szövetség kezdeményezője és hatékony segítője volt már több kalózszerver lefoglalásának is.
A kalózletöltések megakadályozására az egyik leghatásosabb módszer a legális letöltések piacának erősítése volna. Korábban azonban már többször beszámoltunk arról, hogy az itt is jelentkező magas jogdíjak és banki költségek miatt ez a terület messze van még a megerősödéstől.
Csökkenteni kellene a jogdíjat
Tálas József szerint a jogdíjakat előbb-utóbb csökkenthetné, ha vagy a kormányzat átgondolná a jogdíjmonopólium kérdését, azaz a jelenlegi jogkezelők mellett újabbak - esetleg alacsonyabb díjakkal - léphetnének piacra. A másik megoldás az lehetne, ha maguk a közös jogkezelők csökkentenék a piaci viszonyoknak megfelelő mértékűre díjaikat, a legális filmletöltések és egyúttal a kalózkodás visszaszorítása érdekében. A bankok pedig - legalábbis az online zeneáruházakat működtető szakemberek szerint - előbb utóbb kénytelenek lesznek felismerni: a kis összegű online bankolás nem teher, hanem óriási lehetőség.
L. Nagy Gábor
Menedzsment Fórum
