2007-ben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 24 százalékkal ugrott meg, ami négyszerese a 2005-ben mért 5,8 százalékos emelkedésnek, eközben a regisztrált cégek száma továbbra is emelkedett, tavaly már nagyjából minden huszonhetedik hazai cég került válságba – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből.
A „céghalálozások” oka az esetek 95 százalékában a fizetésképtelenné válás vagy a szándékos nemfizetés. Csupán a megszűnések öt százaléka tekinthető valós tevékenység-befejezésnek. A rengeteg új cég alapításának hátterében gyakran nem az új vállalkozások létrehozása és beruházások állnak, hanem az a folyamat, hogy a megszűnő helyébe sok esetben két másik lép, s az egyikben a vállalkozás üzleti folyamatait, a másikban viszont a tartozásait viszi tovább a tulajdonos.
Továbbra is nagymértékben nőtt a végelszámolások száma (+61,15 százalék), a felszámolási eljárások volumene pedig közel három százalékkal növekedett meg. Nem javult a helyzet a „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. A tavalyi évben mindösszesen 20 ilyen eljárás indult Magyarországon. Azonban abban nincs változás, hogy megtérülést alig hoznak a hitelezőknek az eljárások. A végelszámolások növekedése azt is jelenthetné, hogy a cégvezetők szembe néznek cégeik működésének problémáival és befejezik tevékenykedésüket.
Sok a kényszervállalkozás
Ezzel szemben a nagy mértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy még mindig tömegesen vannak jelen a kényszervállalkozások. Ezek a kényszervállalkozók nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, eltűnésük nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági mutatóit. A valódi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások is súlyos likviditási problémákkal küzdenek. A több mint egymillió gazdasági szervezetből csak 40 ezer számít hitelképesnek. Ez a helyzet tovább romlik, hiszen a vállalatok és cégek kevesebb, mint egyharmadának van növekvő bevétele. Túlsúlyban vannak a kereskedő vállalatok, cégek, holott inkább termelni és exportálni kellene.
A fizetésképtelenségi eljárások iparágankénti számát vizsgálva kiderül: a legtöbb eljárásban változatlanul a kis- és nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások, valamint az építőiparban tevékenykedő cégek érintettek. Ezek mellett az ingatlangazdálkodási és a turisztikában, vendéglátásban érdekelt vállalkozások vannak nagy számban az eljárás alá vontak között. A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint a textil- és az építőipar áll az első három helyen, de az azt követő faipar, takarítás, fémipar és a nagykereskedelem értéke is az országos átlag felett található.
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy a 2007-es év során a legtöbb eljárást a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták. A fizetésképtelenségi eljárások szempontjából a legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van. A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb az elmúlt évben, áll a társaság közleményében.
