2001. augusztus 12. 11:00

A forint a cseh koronával együtt a kelet-közép-európai térség legstabilabb valutája, ám a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest nőtt a sebezhetősége -- vélekedik az Economist Intelligence Unit (EIU).

A londoni szakértők szerint a feltörekvő piacok valutái most általában szilárdabbak, mint az 1997--1998-as válságok idején voltak.

A forint kilencpontos eredményt ért el a nullától (legstabilabb) 24-ig (legsebezhetőbb) terjedő skálán, míg 1997-ben még mindössze hat, egy évvel később pedig csupán öt "fekete pontot" adott neki az EIU. Laza Kekic, a jelentés készítője kérdésünkre elmondta: a magyar valuta pozícióvesztése nem jelentős mértékű, a forint továbbra is jócskán a biztonságos tartományban helyezkedik el. A néhány pontos romlást szerinte főként a forint sávjának kiszélesítését követő reálfelértékelődés, továbbá az infláció magyarázza.

Hasonlóan sebezhetőbbé vált ebben az időszakban a lengyel zloty. A cseh, a szlovák és az orosz fizetőeszköz pozíciója ezzel szemben jelentősen javult, így nem csoda, hogy a 18 országot magában foglaló kelet-közép-európai térség átlagos pontszáma 1997 óta 14-ről 9,7-re javult.

Ázsiában az EIU szintén a valuták stabilizálódását regisztrálta: az itteni feltörekvő piacok átlagos pontszáma 15,5-ről 10-re módosult. A vizsgált régiók közül mindössze Latin-Amerika nem tudott javulást elérni, ami nem csoda, hiszen a "válságküszöbnek" tekintett 17 pont feletti három országból kettő is itt található.

Az 1997--1998-as években Oroszország, Szlovákia és Csehország is "megjárta" a 17 pont feletti tartományt, amely felett a tapasztalatok szerint nagy a pénzügyi válság esélye -- emlékeztet az EIU. Mostanra azonban mindhármójuk valutája biztonságos távolságba került ettől a küszöbtől.

A londoni kutatóintézet által számított valutastabilitási index 12 mutatószám összesítéséből jön létre. Ezek között szerepel például a devizatartalékok szintje, a folyó fizetési mérlegpozíció, a valuta reálfelértékelődése, a rövid távú adósságok mértéke, a belföldi hitelállomány alakulása, a pénzmennyiség növekedése és a pénzügyi szektor minősége. Az elemzők nem pusztán ezen mutatók abszolút értékét veszik figyelembe, hanem változásuk ütemét is.

A feltörekvő országok valutáinak viszonylagos stabilitása tükrében a jelentés készítői leszögezik: jelenleg csak kevés országban fenyeget az 1997--1998-as orosz és ázsiai pénzügyi válságok idején tapasztalt "fertőzésveszély". Kelet-Közép-Európa különösen egészségesnek tűnik -- teszi hozzá az EIU.

Július közepén -- Argentína és Törökország adósságtörlesztési nehézségei hatására -- a feltörekvő piacok valutái általános nyomás alá kerültek, ám legtöbbjüknek ezt gyorsan sikerült kiheverni. A befektetők ugyanis tisztában vannak a kelet-közép-európai és ázsiai országok jó gazdasági mutatóival, Argentína és Törökország pedig további lépéseket tett annak érdekében, hogy legalább az év végéig kitartsanak -- vélekednek a szakértők, hozzátéve ugyanakkor: komoly bizonytalansági tényezőt jelent az OECD-gazdaságok következő egy-másfél évi teljesítménye.

Az EIU elemzése összhangban van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén e héten közzétett helyzetértékelésével. E szerint a világgazdaság lassulása ugyan növeli a feltörekvő piacok kockázatát, ám az esetleges válságokhoz kapcsolódó "fertőzésveszély" viszonylag csekély.