<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Meghallgatta Simor András jegybankelnököt, mint a Deloitte korábbi elnök-vezérigazgatóját szerdán a parlament Malév privatizációját vizsgáló eseti bizottsága.

Simor András beszámolt arról, hogy a Deloitte Magyarország Kft.-nek két szerződése volt a Malév privatizációja során, az egyik a légitársasággal, a másik alvállalkozóként, a Burai-Kovács Ügyvédi Irodával. Mindkettőt 10 millió forint körüli ellenértékkel kötötték.

A Malév megbízásából az információs memorandumot véleményezte a társaság, és működtette az adatszobát, amely az összes Malév szerződést és a kapcsolódó dokumentumokat tartalmazta - tette hozzá Simor András.

Az ügyvédi iroda azért szerződött a Deloitte-tal, mert az ÁPV Zrt. a jogi tanácsadási szerződésbe olyan feladatokat is belefoglalt, amelyekre nem jogi szakértőt kellett alkalmazni - ismertette Burai-Kovács János, az ügyvédi iroda tulajdonosa.

A kockázatelemzésre vonatkozó kormánypárti kérdésekre Simor András részletesen levezette, hogy miért volt szükség a Malév magánosítására. Emlékeztetett rá, hogy a légitársaság már két évtizede veszteséges volt, és a 2004-es uniós csatlakozással megszűnt az állami támogatás lehetősége. A kért moratórium 2007 végén lejárt, így addig kellett eladni a Malévet, de a vevők nem tolongtak, és így három privatizáció is sikertelen lett. A 2006-os kiírásban az állam olyan tulajdonost keresett, amelynek volt szakmai tapasztalata, és pénze is. Miután csak egy ilyen - az Airbridge - jelentkezett, és az idő is szorított, döntenie kellett az állami tulajdonosnak.

"A nagy kockázatú üzleti terv is jobb a garantált csődnél" - fogalmazott Simor András. A kockázat abban az üzleti modellben rejlett, amely orosz utasokat akart - budapesti átszállással - az EU-ba szállítani. Ugyanakkor a vevőjelölt hozta az orosz állami Vnyesekonombank (VEB) garanciáját, pénzt ugyanis a többi pályázó nem tudott ajánlani - fűzte hozzá.

Simor András emlékeztetett arra, hogy egyetlen kelet-európai állami légitársaság sem volt nyereséges ebben az időben, az osztrák légitársaság egy euróért, a svájci pedig ellenérték nélkül cserélt gazdát.

hirdetés

Burai-Kovács János elmondta: irodája a három sikertelen privatizációs eljárásban is tanácsadója volt az ÁPV-nek. A 2006-os privatizációra nettó 12 millió forintért szerződött, ehhez jött a Deloitte nettó 10 millió forintja. A Deloitte ajánlata ugyan 28 millió forintra szólt, de elfogadta a kisebb összeget, azzal a kikötéssel, hogy felelőssége is csak 10 millió forintig terjed.

Beszámolt arról is, hogy a VEB 100 millió eurós garanciájának - hiteligérvényének - a tartalma homályos volt, így azt több fordulóban tisztázták.

A bizottság meghallgatta még Jakab Ágostont, aki a vagyonértékelést végző  American Apraisel cég képviselőjét, aki elmondta, hogy a hozam alapú értékelést az üzleti terv alapján végezték, míg az eszköz alapúnál a vagyont vették számba. A harmadik - 2006-os - értékelésnél hozam alapon már nem tudtak értéket felmutatni, a veszteség miatt. A vagyon pedig egy Boeing gépből, a Malév névből és a Százhalombattától Ferihegyig tartó kerozin vezetékből állt.

Szabó Andrást, a Rezonátor Kft. ügyvezetőjét a cége és az Airbridge között született szindikátusi szerződésről kérdezték a bizottság kormánypárti tagjai. Ennek a lényege az volt, hogy a Rezonátor közreműködik a Malév reorganizációjában, és ha tőzsdére viszik a céget, a Rezonátor akkor jut hozzá a fizetségéhez.

Az ügyvezető beszélt arról is, hogy élettársa, valamint cégének pénzügyi és befektetési igazgatója Költő Magdolna, akit az AirBridge tulajdonosaként a bizottság korábban már kétszer is meghallgatott. Varga István (Fidesz) bizottsági elnök kérdésére pedig Puch Lászlóhoz (MSZP) fűződő viszonyát ismertette: több mint 20 éve üzleti és privát kapcsolatban állnak, de a Malév privatizációjánál nem álltak kapcsolatban.

MTI

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.