Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Meghallgatta Simor András jegybankelnököt, mint a Deloitte korábbi elnök-vezérigazgatóját szerdán a parlament Malév privatizációját vizsgáló eseti bizottsága.

Simor András beszámolt arról, hogy a Deloitte Magyarország Kft.-nek két szerződése volt a Malév privatizációja során, az egyik a légitársasággal, a másik alvállalkozóként, a Burai-Kovács Ügyvédi Irodával. Mindkettőt 10 millió forint körüli ellenértékkel kötötték.

A Malév megbízásából az információs memorandumot véleményezte a társaság, és működtette az adatszobát, amely az összes Malév szerződést és a kapcsolódó dokumentumokat tartalmazta - tette hozzá Simor András.

Az ügyvédi iroda azért szerződött a Deloitte-tal, mert az ÁPV Zrt. a jogi tanácsadási szerződésbe olyan feladatokat is belefoglalt, amelyekre nem jogi szakértőt kellett alkalmazni - ismertette Burai-Kovács János, az ügyvédi iroda tulajdonosa.

A kockázatelemzésre vonatkozó kormánypárti kérdésekre Simor András részletesen levezette, hogy miért volt szükség a Malév magánosítására. Emlékeztetett rá, hogy a légitársaság már két évtizede veszteséges volt, és a 2004-es uniós csatlakozással megszűnt az állami támogatás lehetősége. A kért moratórium 2007 végén lejárt, így addig kellett eladni a Malévet, de a vevők nem tolongtak, és így három privatizáció is sikertelen lett. A 2006-os kiírásban az állam olyan tulajdonost keresett, amelynek volt szakmai tapasztalata, és pénze is. Miután csak egy ilyen - az Airbridge - jelentkezett, és az idő is szorított, döntenie kellett az állami tulajdonosnak.

"A nagy kockázatú üzleti terv is jobb a garantált csődnél" - fogalmazott Simor András. A kockázat abban az üzleti modellben rejlett, amely orosz utasokat akart - budapesti átszállással - az EU-ba szállítani. Ugyanakkor a vevőjelölt hozta az orosz állami Vnyesekonombank (VEB) garanciáját, pénzt ugyanis a többi pályázó nem tudott ajánlani - fűzte hozzá.

Simor András emlékeztetett arra, hogy egyetlen kelet-európai állami légitársaság sem volt nyereséges ebben az időben, az osztrák légitársaság egy euróért, a svájci pedig ellenérték nélkül cserélt gazdát.

Burai-Kovács János elmondta: irodája a három sikertelen privatizációs eljárásban is tanácsadója volt az ÁPV-nek. A 2006-os privatizációra nettó 12 millió forintért szerződött, ehhez jött a Deloitte nettó 10 millió forintja. A Deloitte ajánlata ugyan 28 millió forintra szólt, de elfogadta a kisebb összeget, azzal a kikötéssel, hogy felelőssége is csak 10 millió forintig terjed.

Beszámolt arról is, hogy a VEB 100 millió eurós garanciájának - hiteligérvényének - a tartalma homályos volt, így azt több fordulóban tisztázták.

A bizottság meghallgatta még Jakab Ágostont, aki a vagyonértékelést végző  American Apraisel cég képviselőjét, aki elmondta, hogy a hozam alapú értékelést az üzleti terv alapján végezték, míg az eszköz alapúnál a vagyont vették számba. A harmadik - 2006-os - értékelésnél hozam alapon már nem tudtak értéket felmutatni, a veszteség miatt. A vagyon pedig egy Boeing gépből, a Malév névből és a Százhalombattától Ferihegyig tartó kerozin vezetékből állt.

Szabó Andrást, a Rezonátor Kft. ügyvezetőjét a cége és az Airbridge között született szindikátusi szerződésről kérdezték a bizottság kormánypárti tagjai. Ennek a lényege az volt, hogy a Rezonátor közreműködik a Malév reorganizációjában, és ha tőzsdére viszik a céget, a Rezonátor akkor jut hozzá a fizetségéhez.

Az ügyvezető beszélt arról is, hogy élettársa, valamint cégének pénzügyi és befektetési igazgatója Költő Magdolna, akit az AirBridge tulajdonosaként a bizottság korábban már kétszer is meghallgatott. Varga István (Fidesz) bizottsági elnök kérdésére pedig Puch Lászlóhoz (MSZP) fűződő viszonyát ismertette: több mint 20 éve üzleti és privát kapcsolatban állnak, de a Malév privatizációjánál nem álltak kapcsolatban.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.