A nyári hónapok alatt a statisztikai hivatal munkaerő-felmérése szerint átlagosan 3,98 millió magyar foglalkoztatott volt. Ilyen magas számot még nem jegyezhettünk fel. A korábbi csúcsot - ha a rendszerváltás előtti időszakot nem nézzük - 2003 októbere jelentette 3,972 millió fővel.
Ráadásul ha megnézzük a foglalkoztatottsági számok éven belüli lefutását, akkor azt láthatjuk, hogy az építőipari és mezőgazdasági munkáknak köszönhetőn a következő hónapokban további 20-30 ezres bővülés várható. Ha ez tényleg megvalósul, akkor a foglalkoztatottak háromhavi átlaga 4 millió fölé emelkedhet.
Természetesen ez a szám a foglalkoztatottsági arányunkat újra soha nem látott szintre emelte. A 15 és 74 év közötti lakosság 52,2 százaléka dolgozott a nyáron. Érdemes megemlíteni, hogy a 15-64 év közöttieknél a foglalkoztatottsági arány ennél lényegesen magasabb, 63,8 százalék volt.
A munkanélküliség is visszaesett
További jó hír, hogy a korábbi évekkel ellentétben a foglalkoztatottság növelése a munkanélküliek számát szignifikánsan tudta csökkenteni. Igaz ugyan, hogy a 6 ezer fős mérséklődés a júliusi adathoz képest önmagában nem jelentős, de a mostani csökkenés duplája a tavalyinak, míg 2011-ben csak stagnálást figyelhettünk meg.
A munkanélküliségi ráta így ismét 10 százalék alá süllyedt, amire 2009 augusztusa óta nem volt példa. Ez a ráta azonban az előző évek kormányzati intézkedései miatt nem tud történelmi szintre csökkenni. A munkaerőpiaci aktivitás ugyanis szintén csúcson van, vagyis soha ennyien nem akartak hivatalosan is dolgozni, mint manapság. A többlet munkakínálatot pedig a munkakereslet nem tudta teljesen felszívni.
Sőt, igazából ha a számok mögé nézzünk, akkor azt láthatjuk, hogy - szintén a KSH adatai szerint - az 5 főnél több munkavállalót alkalmazó cégek összességében még mindig nem tudnak több főt alkalmazni. Vagyis a történelmi szintű foglalkoztatottság mögött a közmunka felfutása, az 5 főnél kisebb cégek növekvő munkakereslete, illetve a sokak által sokszor és sokféleképpen megbecsült külföldi munkavállalási intenzitás áll.
Ráadásul a magánszféra várhatóan a következő időszakban sem fog felfutni. Az MNB tegnap közölt inflációs jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban ledolgozott órák száma csökkent, vagyis a rendelkezésre álló munkaerő kihasználása csökkent. A jegybanki stáb szerint ez pedig szabad kapacitásokat jelent, amihez a vállalatok növekvő kereslet esetén "fordulhatnak", vagyis az esetleges többlettermeléshez egyelőre nem lesz szükségük több munkavállalóra.
mfor.hu
