A legkisebb és a legnagyobb mérnöki keresetek között óriási a különbség, írja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpontjának elemzése alapján a Világgazdaság. Az egyetemi diplomások között háromszázalékos a munkanélküliség, és főleg a villamosmérnöki és informatikai karon végzetteket sújtja.
188 632 forintot keresnek a főiskolai, 230 583 forintot az egyetemi végzettségű szakemberek a műszaki területen, ez 164, összesen 2300 mérnököt foglalkoztató cég s a két éve végzett több mint 1500 műegyetemista adataiból derült ki. A diplomás műszakiak egyéb juttatásának havi összege 20-180 ezer forint. A megkérdezett cégek 62,11 százalékánál a mérnökök bruttó átlagkeresete az idén átlagosan 8,4 százalékkal nő.
[ajanlo=84][igazitas=left/]Szakemberhiányt a vállalatok közel egyharmada jelzett, túlkínálatot pedig 24 százalékuk. Elsősorban az építőipar és az ipar területén érzékelhető szakemberhiány; a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban a válaszadók szerint kiegyensúlyozott a munkaerő-kereslet és -kínálat. Ám a kereskedelemben, az ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatás, a mezőgazdaság területén több a mérnök, mint az állás.
Túlkínálat van műszaki szakemberekből a Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon, jelentős Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön. Az egyetemi diplomások között a tavalyi egy százalékossal szemben ebben az évben három százalékos volt a munkanélküliség, ez a villamosmérnöki és informatikai karon végzetteket sújtotta. Tavaly a munkanélküliség aránya még csak egy százalék volt, és a gépészmérnöki, illetve a közlekedésmérnöki kar végzettjeit érintette, olvasható a Világgazdaság cikkében.
Sok az informatikus, kevés a gépész
A legkisebb és a legnagyobb mérnöki keresetek között óriási a különbség, írja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpontjának elemzése alapján a Világgazdaság. Az egyetemi diplomások között három százalékos a munkanélküliség, és főleg a villamosmérnöki és informatikai karon végzetteket sújtja.
