Június óta 130 ezer embert elbocsátását jelentette be a tíz legnagyobb bank Európában. A Rabobank volt a legutóbbi pénzintézet, amely megválik alkalmazottai egy részétől, a holland bank 9000 dolgozót bocsát el.
2013-2014 során ennél kevesebb, 78 ezer embert, az alkalmazottak 4,1 százalékát bocsátottak el Európa 18 legnagyobb bankjától. Ez az arány jóval kisebb, mint az Egyesült Államokban, ahol a hat legnagyobb bank munkatársainak 7,3 százalékától vált meg. A 2008-as globális pénzügyi válság felelőseinek továbbra is vezekelniük kell, és csökkenteniük mérlegüket - vélekedett egy alapkezelő szakértője.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi tanulmányában - amelyben világszerte 300 nagy bankot vizsgáltak - arra is rámutattak: az euróövezetben a bankok mindössze 30 százalékának volt olyan szerkezete, amely "elfogadható" megtérülési rátával bírt, szemben az Egyesült Államokkal, ahol 80 százalékos ez az arány.
Az amerikai bankok nagyrészt "megtették, ami kellett" a jövedelmezőség helyreállítására és most felszállóágban vannak - vélte egy elemző. Más bankok, például a Deutsche Bank, a Credit Suisse és a Barclays nem cselekedtek azonnal, majd végül rájöttek, hogy a piac nem fogja megmenteni őket, és alapvető változtatásokat kell végrehajtaniuk.
A technológiai fejlődés és az automatizáció is hozzájárul ahhoz, hogy a lakossági bankoknak kevesebb alkalmazottra lesz szükségük a jövőben szakértők szerint. Az UniCredit csoport 2018-ig 1,2 milliárd eurót fordít működésének digitalizálására. Szervezeti felépítését a vezetői szintek csökkentésével és a leánybankok részvényesi struktúrájának átalakításával kívánja egyszerűsíteni - számolt be korábban a pénzintézet.
A bankok életét a gyengélkedő gazdasági helyzet is nehezíti Európában, ahol - a nemrég bejelentett amerikai kamatemeléssel ellentétben - az Európai Központi Bank inkább a monetáris lazítást szorgalmazza, amely azonban csökkenti a bankok egy fontos bevételét, a kamatrésből származó jövedelmet.
MTI
