Politzer József, a Pápai Hús 1913 Kft. ügyvezető igazgatója a vállalat ellen indított lejárató hadjáratnak minősítette azt a felvetést, amely burkolt állami támogatást sejtet a bankgarancia mögött.
Varga Jenő, a Pápai Hús felszámolóbiztosa pedig egyenesen cáfolta azokat az értesüléseket is, miszerint Brüsszel vizsgálatokat folytat a vállalatnál. Megkeresésünkre Maria Javorova, az Európai Bizottság sajtótitkára szintén úgy nyilatkozott, hogy Brüsszel csupán egy informális kérdést intézett a magyar hatóságokhoz arra nézve, hogy állami támogatásnak minősül-e a bankgarancia.
Gőgös Zoltán: "Hitelt kapott a vállalat és nem ajándékot"
Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy reagált a megkeresésre, hogy "szó sincs burkolt állami támogatásról". Mint ahogy korábban az mfor.hu-nak elmondta, a Pápai Hús nem ajándékot, hanem hitelt kapott, amit vissza is kell fizetni. Varga Jenő ehhez annyit tett hozzá, hogy a hitel ráadásul piaci kamatozású, így tehát kamattámogatásról sem lehet szó.
Mint arról korábban az mfor.hu beszámolt róla, a két éve felszámolás alatt álló húsipari vállalatot 5,5 milliárd forintos bankgarancia segíti, amelynek elsődleges célja a munkahelyek megtartása. A bankgarancia részét képezi egy 2,3 milliárd forintos, 15 éves futam- és 2 éves türelmi idejű hitelcsomag az eszközök kivásárlására, egy 1,2 milliárd forintos hitelcsomag a forgóeszköz-kivásárlására, míg a fejlesztéshez 600, a működtetéshez pedig 500 millió forinttal járul hozzá a kormány. A sertéstelepet 800 milliós hitelcsomaggal támogatják.
Az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nyújtotta hitelt várhatóan a napokban - legkésőbb szerdáig - kapja meg a vállalat, amelyet egy, a húsipari vállalat középvezetői (40 százalék), a beszállító sertéstermelők (40 százalék), valamint a pápai vízmű (11 százalék) és az önkormányzat (9 százalék) által alapított projektcég vezet, január óta. A vételár 16 százaléka önerő, míg a fennmaradó részt a hitelből fedezik, amelynek 80 százalékára vállalat garanciát a kormány.
Arra a kérdésre, hogy kinek állt érdekében bepanaszolni a vállalatot Brüsszelnél, a felszámolóbiztos úgy nyilatkozott, hogy inkább nem bocsátkozna fejtegetésekbe. A Bizottság ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy az állami támogatásról nyilvánosan hozzáférhető forrásokból szeretek értesülést.
Több húsipari vállalat kifogásolja azonban, hogy miért csupán a Pápai Hús kapott állami bankgaranciát, holott az egész, évek óta elhanyagolt ágazatra ráférne egy kis segítség, miután fokozatos a leépülés. Ezt jelzi a sertéstartó gazdaságok számának és termelésének csökkenése, valamint a sertésállomány folyamatos és mára drasztikus mértékűvé vált apadása is. Számadatokkal alátámasztva ez annyit tesz, hogy 2008 októberéig 1-1,5 százalékos csökkenést jeleztek az ágazatban, míg a belföldi termékek iránti kereslet nyolc százalékkal csökkent.
Minden húsipari cégnek jól jönne a segítség
Mások pedig egyenesen pozitív diszkriminációt látnak a Pápai Hús megsegítésében, mint ahogy arra az mfor.hu olvasói levelei is rávilágítanak.
A Magyar Húsiparosok Szövetsége egy, a szaktárcához intézett, tavaly novemberben kelt levelében üdvözölte a Pápai Húsnak adott kormányzati segítséget, noha álláspontjuk szerint "a társaság korábbi rossz menedzsment döntései, valamint az elnyúló felszámolási eljárás alatti sajátos érdekmechanizmusok mentén mozgó irányítás piaci zavarokat és ezzel gazdálkodási problémákat okozott a termékpálya többi szereplőjének" – áll a levélben. Arra azonban a Gráf Józsefhez címzett levél nem tér ki, hogy konkrétan milyen "gondok" hatottak ki más húsipari vállalatok tevékenységére.
A Szövetség a kormányzati lépést a húsipar megsegítésére tett első lépcsőfokként értékelte, miután az ágazat versenyképességének helyreállításához az szükséges, hogy az állami hitelgarancia minden egyes, Magyarországon működő húsipari vállalkozás számára rendelkezésre álljon, egyúttal az elnökség reményét fejezte ki arra nézve, hogy "a munkahelyek megtartása nemcsak egy cég esetében fontos a Kormánynak".
Simon Rita
