Miközben az átlagos magyar fogyasztó továbbra is mindennap szembesül azzal, hogy jövedelmét hogyan ossza el, hogy az fedezze – a svájci frankban felvett hitelek törlesztőrészletei miatt is - megnövekedett kiadásait és (például élelmiszerre fordított) költését se kelljen drasztikusan visszafognia, egy "újabb tényező” rondít bele a képletbe. Az üzemanyagok árának immár két éve gyakorlatilag töretlen szárnyalása sokak számára okoz fejtörést.
Bár a felmérések és statisztikák szerint egyre kevesebb benzint vásárolunk, a magas árak miatt idén májusban soha nem látott értéket értek el az üzemanyagra fordított összegek. A KSH májusi kiskereskedelmi adata szerint a 123,5 milliárd forintos havi érték ugyan csak minimálisan haladja meg a tavaly júliusi csúcsot, ám a szezonálisan miatt a nyári hónapokban további növekedéssel lehet számolni.
Igaz, ebben közrejátszik az is, hogy a dübörgőnek mondható ipar és export miatt a szállítási teljesítmények jelentősen nőttek, ami jótékonyan hatott a gázolajfogyasztásra. Mivel a magyar autópark az elmúlt években minimális mértékben változott, így a közületi fogyasztók mellett kis mértékben az eltérő jövedelmi viszonyok jellemezte típuskülönbséget lehet indokként felhozni. Vagyis a magasabb jövedelműek tulajdonában, akik viszont valószínűleg kevésbé fogták vissza üzemanyagra költött kiadásaikat, relatív kevesebb benzinüzemű és több dízel gépkocsi van.
A fenti két ok miatt a két üzemanyag típus közötti fogyasztás mennyiségben nagyon durván elvált az elmúlt egy évben. Míg 2010 tavaszán még 50 ezer literen belül volt a különbség a gázolaj javára a negyedéves fogyasztásban, addig idén az év áprilisától júniusáig tartó időszakában már 170 ezer literrel kevesebb benzin fogyott, mint dízel.
Szakértők szerint egyébként a nyári hetekben még tovább emelkedhet az üzemanyagok ára. Vultur Csaba, a holtankoljak.hu szerkesztője a Népszavának nyilatkozva úgy vélte, hogy szezonális hatások miatt további áremelkedés várható augusztus végéig, és addigra akár 420 forint is lehet egy liter benzin a drágább kutaknál. A szakember szerint a "lélektani határ" már a 350 forintos benzinárnál volt tavaly, amikor egyébként 12 százalékkal csökkent a benzin, hattal pedig a gázolaj forgalma. A lap megszólaltatta Hegedűs Miklóst, a GKI Gazdaságkutató Intézet ügyvezetőjét is, aki szintén azon a véleményen volt, hogy az árat elsősorban az nyomja fölfelé, hogy még mindig magasabb a kereslet, mint a kínálat. Ezt a nyár, vagyis a turistaszezon még inkább erősíti. Hegedűs Miklós is úgy látja, nem kizárt, hogy Magyarországon eléri a 400 forintot a benzin átlagára.
A szakértői magyarázatok között a nyári szabadságolások miatt útra kelő hazai és külföldi autósok is szerepelnek. Ha regionális összevetésben nézzük, akkor a nyaralni induló autósoknak érdemesebb a magyar határ előtt vagy után tankolniuk, hiszen a környező országok közül kizárólag Szlovákia az, ahol hasonlóan magas a benzinár, mindenhol máshol kedvezőbb. Európai összevetésben is az élbolyban található Magyarország, hiszen számottevően csak Németországban, illetve Olaszországban drágább az üzemanyag.
Nem véletlen, hogy mind több autós állítja, spórolni szeretne a benzinen, és mivel az árak ezt nem teszik lehetővé, hát leteszi a kocsiját. A Forensis Autóklub felmérése szerint például az autósok mindössze harmada mondja azt, hogy az áremelkedések hatására továbbra is ugyanannyit autózik, mint egy évvel ezelőtt, miközben a megkérdezett autóvezetők több mint fele már 25-50 százalékkal kevesebb kilométert tesz meg autójával a magasabb üzemanyagárak miatt.
Mintegy 90 százalékuk sokkal jobban megnézi, hogy olyan benzinkúton tankoljon, ahol alacsonyabbak az üzemanyagárak, miközben a megkérdezettek több mint harmada 5-10 ezer forinttal kevesebbet költ havonta tankolásra, mint a múlt évben, 10 százalékuk pedig már nem tankol rendszeresen.
A Forensis szerint a felmérés egyik legfontosabb üzenete az, hogy az autós családok 35 százaléka a kevesebb tankolással, 31 százaléka pedig a szórakozásra költött összegek csökkentésével próbálja ellensúlyozni az üzemanyagok drágulásával járó plusz kiadásokat. Arra a kérdésre, hogy vajon milyen üzemanyagár esetében nem lennének hajlandók rendszeresen tankolni az autósok, 2-3 százalékuk azt mondta, már most sem tankol rendszeresen, közel 50 százalékuk pedig abbahagyná a rendszeres üzemanyag vásárlást, ha a benzin illetve a dízel ára elérné a 400 forintos literenkénti szintet. Ezzel szemben negyedük úgy gondolja, hogy bármilyen üzemanyagár mellett rendszeresen tankolna.
A ritkább tankolást a statisztikai adatok is alátámasztják, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) számai szerint benzinből már az első negyedév is közel 6 százalékos visszaesést hozott, ám a második negyedévben még nagyobb, 7 százalékos volt a csökkenés. Ugyanez a tendencia a gázolaj esetében nem érvényesül, ott ugyanis nem csak értékben, de mennyiségben is több fogyott az egy évvel korábbiakhoz képest az elmúlt negyedévekben.
mfor.hu
