Valami nem stimmel a kormányzati számításokkal a paksi atomerőmű új blokkjait illetően. Mást mond a várható költségekről a Miniszterelnökség és mást a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter.
Süli János
Az idei költségvetésben 99,7 milliárd forintot terveztek be a paksi projekttel összefüggő kiadásokra. Azonban márciusban arról beszélt egy tájékoztatóján a nemzetgazdasági miniszter, hogy a kormányzaton belülről érkező jelzés szerint valószínűleg több pénzre lesz szükség, néhány százmillió euróval emelkedhet a forrásigény. Varga Mihály közlése szerint Lázár János hívta fel a figyelmet arra, hogy több utalásra lehet szükség.
Lázár később alátámasztotta ezt a bejelentést. Az egyik Kormányinfón került szóba a téma, s akkor elmondta, hogy valóban emelkedhetnek ezek a kiadások. Ez a projekt haladásával áll összefüggésben - derült ki akkor.
Néhány hete kérdésekkel fordultunk a beruházásért felelős tárca nélküli miniszterhez, Süli Jánoshoz, mert kíváncsiak voltunk arra, ő hogyan látja a projekt alakulását, várható költségigényét. A válasz most érkezett meg.
Süli ebben az írta portálunknak, hogy az idei évre Magyarország költségvetésében a Paks II projekttel összefüggésben 99,7 milliárd forintos keretösszeg szerepel, amely a projekttársaság működési költségein túl biztosítja a fővállalkozói kifizetések fedezetét is. Vagyis a projektfelelős miniszter szerint nem lépik túl idén a büdzsében előirányzott keretet, szemben azzal, amit Lázár mondott korábban.
Süli azt is közölte az mfor-ral, hogy a magyar-orosz államközi finanszírozási egyezmény értelmében minden egyes fővállalkozó által kibocsátott számla összegének 80 százalékát az orosz államközi hitelből fedez a kormány. Ugyanakkor az ősz elején még azt hallottuk Lázár Jánostól, hogy addig az időpontig nem került sor lehívásra az orosz hitelkeretből. Vagyis ha lesz is idén lehívás - amint azt Lázár is valószínűsítette - akkor arra az év utolsó negyedében nyílik lehetőség. A számlaforgalom az év utolsó heteiben lehet aktív.
A vita tehát eldőlni látszik abban a kérdésben, hogy a magyar kormány a kezdeti kiadások finanszírozására is már igénybe veszi-e az orosz hitelt, vagy amíg lehet, önerőből, a költségvetésből teremti elő a forrásokat. Utóbbit Varga Mihály tartotta megfontolásra alkalmasnak, de a büdzsé első kilenc havi helyzetét ismerve - a szeptember végi hiány meghaladja az egész évre tervezettet - jelenleg nem látszik elegendő likvid forrás.
Ennek oka pedig az, hogy az uniós támogatások egyelőre gyéren érkeznek: a magyar kormány előlegezi meg a projekteket, ami viszont a költségvetés helyzetét rontja. Átmenetileg, amíg a pénz meg nem érkezik Brüsszelből. Lázárék szerint jó esély van rá, hogy az év utolsó periodusában beesik 2 milliárd euró, s akkor a pénzforgalmi elszámolás szerint is jó helyzetbe kerül a büdzsé. Ebben az esetben pedig december környékén valóban lehetőség nyílna arra, hogy saját forrásból fizessék ki a paksi beruházás fővállalkozóját, a Roszatomot.
Azt érdemes még megemlíteni Paks kapcsán, hogy a tényleges munkálatok jövő év elején indulhatnak el, addigra meglesz az építkezéshez szükséges összes engedély. A folyamatot azonban nem is ez lassította le igazán, hanem az, hogy Brüsszel 22 hónapon keresztül vizsgálta a projektet, hogy az megfelel-e minden uniós előírásnak.
Végül sikerült minden aggályt eloszlatni, de közben eltelt közel két év. Ezt a lemaradást kellene most behozni. Süli Jánosék szerint a lemaradás egy része ledolgozható, de azért maradtak kétségek, hogy sikerül-e tartani a 2026-os határidőt a blokkok átadására.
Ha nem, akkor pedig az a kérdés vetődik fel, hogy ez milyen hatással lesz a finanszírozási egyezményben foglaltakra. Az oroszoknak akkor is el kell kezdenünk törleszteni a 10 milliárd eurós hitelt, ha addigra nem fejeződik be a beruházás. Lázárék szerint ezen egyelőre nem érdemes aggódni, a kormány ezt nem tekinti olyan fenyegető problémának, ami miatt külön foglalkoznia kellene ezzel a kérdéssel. Fix áron, fix határidővel rendeltünk erőművet, ehhez tartjuk magunkat - fogalmazott kérdésünkre egy korábbi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
