Balogh László kifejtette, a Lázár János Fideszes országgyűlési képviselő által január 21-én benyújtott és szavazásra váró törvénymódosító javaslat törvényerőre emelkedése esetén lehetetlenné tenné az Új Széchenyi Tervben, valamint a 2020-ig szóló Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben foglaltak végrehajtását, továbbá kizárja a magyar érdekeket is szolgáló uniós RES direktíva (megújuló energiával kapcsolatos előírások) végrehajtását.
Az elnök beszámolója szerint az MMESZ - más szakmai szervezetekkel összhangban - az elmúlt 5 évben többször is súlyos, és utóbb megalapozottnak bizonyult kritikákkal illette az aktuális kormányokat és parlamentet az energetikai, ezen belül különösen a megújuló energia források alkalmazását érintő jogszabályok minősége, azok előkészítése, illetve a jogalkotás szakmai színvonala miatt.
"Abban reménykedtünk, hogy ez a helyzet gyökeresen változni fog az általunk is üdvözölt választási eredmények láttán. Ehhez képest meglepetéssel olvastuk a Parlament honlapján a T/1941 jelű, energetikai törvénymódosítással kapcsolatos törvényi előterjesztésre 2011 január 20-án kelt, T/1941/6 számon január 21-én iktatott törvénymódosítási javaslatot" - áll az MMESZ levelében.
A levél kitér arra is, hogy az elmúlt hónapokban nem ez volt az egyedüli energetikai jogalkotási elem, ami nyugtalanságra adott okot. A szervezet a problémák gyökerét az egyes párt- és kormány közeli szakértők túlzott befolyásában, továbbá az ország fennálló közjogi berendezkedésében látja. Balogh László közölte; "Nemcsak a MMESZ, de az egész társadalom számára nyilvánvalóvá vált mára, hogy elodázhatatlan a magyar közjogi berendezkedés felülvizsgálata, mert az a jelenlegi formájában diszfunkcionálissá vált".
Szerinte az állapotokat jól tükrözi az egyes villamos energia termelők tarifális, úgynevezett KÁT támogatása, amely témakörben volt hónap, hogy ötször változott a vonatkozó kormányrendelet. A jelenlegi módosítási javaslat is ezt a rendszert érinti. Mint kifejtette, ez az egy egyébként is súlyos hibákkal terhelt rendszer, amelyet eredetileg a megújuló energiatermelés térhódításának ösztönzéséért hoztak létre, tavaly mintegy 70 milliárd forintot fordítva rá, ma már csak töredékében szolgája az eredeti célját. Ezért csakugyan megújításra szorul, de nem a javasolt módon - tette hozzá.
Az MMESZ azon túl, hogy felhívta az energetikai törvény legújabb módosító javaslatának hibáira a kormány figyelmét, kérelmet fogalmazott meg az eddigi jogalkotási gyakorlat mielőbbi felszámolására. "Ennek hiányában előre vetíthető egy a mostaninál jelentősebb gazdasági instabilitás, melynek súlyos következménye lehet egy ma még elkerülhető szociális robbanás is."- áll a szervezet által a kormányzati vezetőkhöz elküldött levélben.
MTI
