"Áldatlan állapotok vannak a hazai szabadságolási gyakorlatban. Sok helyen csak papíron írják ki a munkavállalókat szabadságra, a valóságban azonban le kell dolgozniuk a szabadnapokat. Más esetekben pedig csak akkor mehet el az alkalmazott, ha kerít maga helyett egy másik dolgozót a szabadnapok idejére" - kezdte a vitát Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.
Ingyenmunkává fajulna a szabadságmegváltás?
A munkavállalói oldal ezért egységesen arra kérte a munkaügyi tárcát, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) segítségével végezzenek célzott vizsgálatokat a vállalatoknál a szabadságok kiadásának ellenőrzésére.
Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakállamtitkára szerint a mai magyar viszonyok mellett valószínűleg ingyenmunkává fajulna a szabadság megváltása. Az év eleji üzleti tervekben ugyanis lehetetlen lenne ezekkel a kiadásokkal számolni, így azokat vélhetően a bérköltségek terhére fizetnék csak ki.
"Alkotmányos alapjogot nem lehet pénzre váltani, így nincs értelme a szabadság pénzbeli megválthatóságáról beszélni. Egy ilyen kezdeményezés garantáltan az alkotmánybíróságon kötne ki" - fejtette ki Csizmár Gábor államtitkár (SZMM) a kormányoldal véleményét a kérdésről, melyet a munkaadók vetettek fel a tárgyalások során.
Mit támogat a kormány?Csizmár Gábor a kormányoldal képviseletében bejelentette, hogy több ponton is változtattak a Munka törvénykönyvét érintő
korábbi beadványon. Kivették - többek között - a következő évre átvitt szabadságok végső kiadásának határidejét, mivel ebben a szociális partnerek nem tudtak megegyezni.
Azt a munkáltatói felvetést azonban, hogy a dolgozó saját kérésére átvihesse a ki nem vett szabadnapjait a következő évre, támogatta a kormányoldal, feltéve, ha abban meg tudnak egyezni a szociális partnerek.
A munkavállalók azon kérése is támogatást kapott, mely szerint külön foglalják a törvény szövegébe azt: a szabadság nem évül el a munkaviszony ideje alatt, tudatosítva mindenkiben, hogy nem lehet a végtelenségig tologatni a szabadnapokat.
A kormányzat egyetértett azzal is, hogy az Országgyűlés elé terjesszék: az idei évben kivételesen szeptember végéig lehessen kiadni az előző évről átcsúsztatott szabadnapokat. Így a munkavállalóknak lehetőségük lesz nyáron piheni.
A kormányoldal figyelmeztette a feleket: már csak a jövő hét elejéig van mód kapcsolódó módosító indítványt beadni, mivel legkésőbb kedd estig sor kerül a részletes parlamenti vitára a Munka törvénykönyvének változásairól. (Igaz, a módosításokról csak március 19-én szavaznak - a szerk.)
Csak félsiker születettEnnek ellenére felemás megegyezéssel zárult az érdekegyeztetés. A munkaadói oldal - kompromisszumot kötve eredeti elképzeléseivel - úgy döntött: elfogadja a kormány által is támogatott jelenlegi tervezet szövegét. Ezzel többek közt lemondtak arról, hogy a szabadságot - akár dolgozói kérésre - kifizethessék, valamint a dolgozók összegyűjthessék és belátásuk szerint átcsúsztassák szabadnapjaikat a következő évre.
Hajlandónak mutatkoztak továbbá engedni a szeptember végi határidőből is. Eredetileg ugyanis azt szorgalmazták: kollektív szerződés esetén ez legyen a következő évre átvihető szabadságok egynegyedének végső kiadási határideje.
A szakszervezetek azonban nem hajlottak a megállapodásra és kijelentették: számukra elfogadhatatlanok a jelenlegi feltételek és határidők. Ők ugyanis ragaszkodtak a március 31-i határidőhöz és eleve elutasították - kollektív szerződések esetén is - még a június végi határidőt is. (A jelenleg beterjesztett javaslatban június 30. szerepel - a szerk.) Emellett nem akartak engedni abból sem, hogy a munkavállalóknak lehetőségük legyen az éves szabadságuk negyed részéből (15 napos előzetes bejelentés nélkül) azonnal igénybe venni 3 napot, szükség esetén.
A Liga Szakszervezetek képviselője pedig bejelentette: a köztársasági elnökhöz fordulnak, amennyiben a jelenlegi formában fogadják el a törvényjavaslatot.
Menedzsment Fórum
