Az elbocsátásokkal a posta vezetésének célja a munkavállalói érdekekért kiálló Kézbesítők Érdekvédelmi Szakszervezetének "lefejezése" volt – mondta több elbocsátott társával együtt a szegedi központi postaépület előtt tartott sajtótájékoztatón az ügyvivő.
Sonkoly László felidézte, a Magyar Posta reprezentatív szakszervezetei 2009 december elején kötöttek bérmegállapodást, amelyet a KÉSZ nem tudott elfogadni. A szakszervezet egyeztető tárgyalásokat kezdeményezet, amelyek eredménytelenül végződtek, ezért december 22-re előre bejelentett munkabeszüntetést szervezett. A sztrájkban az első nap százötvenen, másnap mintegy százan vettek részt.
A KÉSZ sztrájkot szervező tisztségviselőit és a munkabeszüntetésben részt vevő néhány kézbesítőt, összesen 29 dolgozót január 7-én bocsátotta el a Magyar Posta. A szakszervezeti vezetők szerint jogellenesen, ezért munkaügyi bírósághoz fordultak.
Sonkoly László kifejtette, a posta úgy küldte el dolgozóit, hogy a sztrájk jogszerűségéről a mai napig nem született jogerős döntés, és a szakszervezetet is csak két nappal a dolgozók rendkívüli felmondását követően értesítette az elbocsátásról. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2009. december 28-án első fokon megállapította a munkabeszüntetés jogellenességét.
Az ügyvivő hangsúlyozta, a cég vezetése annak ellenére döntött a kézbesítők elküldése mellett, hogy a gyakran évtizedek óta ott dolgozó munkavállalókkal szemben semmilyen szakmai kifogás nem volt.
MTI/Menedzsment Fórum
