A kiskereskedelmi forgalmat vizsgálva, az értékben mért növekedés toplistáját a sör vezeti, mivel egyik évről a másikra 4 milliárd dollárral emelkedett az értékesítések volumene, áll a Nielsen felmérésében. Utána a szénsavas üdítőitalok következnek, majd a kávé és ásványvíz. Hús/húskészítmény, csokoládé, snack/chips, friss zöldség és bor a további sorrend. Borból 1,3 milliárd dollárral nőttek a bolti eladások. Figyelemre méltó, hogy Európában csak 1 százalék az alkoholos italok növekedési üteme. Igaz, a bázis nagyon magas, mivel ez a második legnagyobb forgalmú termékcsoport földrészünkön, a tej/tejtermék után.
"Az alkoholos italok piacának mind méretét, mind növekedésének dinamikáját újra a sör határozza meg" - állapítja meg a Nielsen elemzése. Forgalmának növekedésére több tényező is hatott. Egyrészt nőttek az árak, másrészt egyes piacokon a fogyasztók figyelme a prémium és erősebb sörök felé fordult. Azon kívül néhány piacon bevezették az egészséges, alkoholmentes söröket.
A sarki boltban is jól megy a sör
Magyarországon a Nielsen által felmért 86 élelmiszer kategória - értékbeni -forgalom szerinti ranglistáján a sör második helyen áll, a feldolgozott hús mögött, 100 milliárd forint körüli éves forgalommal. Mennyiségben a sör bolti eladása 3,8 millió hektoliter körül stabilizálódött az utóbbi két évben.
Folytatódik a sörpiac átrendeződése: az új termékdíj törvény következtében egy liter üveges sör fogyasztói átlagára először tavalyelőtt áprilisban lett alacsonyabb, mint a dobozosé. Akkor a dobozos sör átlagára 6 forinttal haladta meg az üvegesét. Tavaly decemberben viszont már 19 forinttal adták olcsóbban az üveges sört.
A kiszerelések közül a kiskereskedelemben még mindig a fémdoboz vezet; Mind mennyiségben, mint értékben mért piaci részesedése stabilizálódott, egyelőre. Előbbi mutatója 54, utóbbié 55 százalék az utóbbi két évben. Az üveges termékek részaránya csekély mértékben csökkent, mennyiségben 44 százalékra.
Figyelemre méltó, hogy a hagyományos kis boltok pozíciója viszonylag erős. A 400 méteres és kisebb üzletekre jutott tavaly a kiskereskedelmi forgalom 53 százaléka. Ez 4 százalékponttal kevesebb, mint az előző évben. Ugyanakkor nőtt a hipermarket és a 401-2 500 négyzetméteres csatorna részaránya.
Kedvenc pálinkák: körte, barack, szilva
A Nielsen-kategóriák forgalom szerinti, hazai ranglistáján a sör után következő alkoholos italok közül a pálinka 23., bitter 25., pezsgő 28., brandy 31., vodka 32., rum 60., vermut 61., alkoholos üdítőital 80. és a gin 84. helyezett. Az égetett szeszes italok kiskereskedelmi forgalma értékben 8, mennyiségben pedig 2 százalékkal nőtt 2006 február-2007 januárban, az előző évhez képest. Ez azt is mutatja, hogy a kereslet a magasabb árkategóriás termékek irányába tolódott el. Így a piac mérete meghaladja a 65 milliárd forintot.
A pálinka tartja vezető helyét; mennyiségben ugyanis 18, míg értékben 19 százalék jut rá az égetett szeszesitalok eladásaiból. Utána - mennyiségben - sorrendben a brandy, vodka, bitter es likőr következik. Értékben - ettől eltérően - a pálinka utáni sorrend az alábbiak szerint alakul: bitter, brandy, vodka es likőr. Itt figyelemre méltó változás a bitter részarányának emelkedése literben is, forintban is.
A pálinka ízei közül - a mennyiségben mért bolti forgalomból - egyharmadot a körte visz el, közel egynegyedet a barack, majd szorosan utána a szilva következik. A mennyiségi részesedések 2006 február-2007 januárban, sorrendben 32, 23 és 22 százalék.
Ha azonban a tendencia folytatódik, amely szerint a barack részesedése csökken, a szilváé pedig emelkedik, akkor a két szegmens belátható időn belül helyet cserél az ízek ranglistáját vezető pálinka mögött. A mennyiségi szempontból éllovas három ízt, 10 százaléknál kisebb mutatóval követi, sorrendben a Vilmos körte, vegyes és cseresznye.
