1995 nevezetes dátum volt a lapkiadás történetében. 1995 márciusában a The Wall Street Journal kiadója először produkált olyan újságot, amelynek a példányszáma 1, azaz egy volt. A lap tehát teljesen egyedi megrendelés alapján készült.
A gazdagok mindig is élvezték az egyedi igényekre szabott termékeket. Mostanság azonban már a középosztálybeli fogyasztók számára is egyre nagyobb mértékben hozzáférhetők a személyre szóló termékek és szolgáltatások. A komputertechnológiák, az Internet, a DNS-kutatások és más csúcstechnológiák terjedő alkalmazása olyan paradigmaváltás irányába mutat, amelyek révén lehetővé válik a vevő igényeire szabott termékek egyre bővülő és egyre olcsóbb kínálata. „Ez az újfajta valóság megkongatja a lélekharangot a gazdaság és az üzlet kőkorszakbeli maradványai felett: a tömegtermelés és a tömegfogyasztás, a raktári állványról vagy a polcról történő bevásárlás, a standard nagyságok és méretek, az átalakítások, a cserére visszaadott áruk és reklamációs osztályok, illetve vevőszolgálatok és a munkamegosztás felett. Azon üzleti jövőképek, amelyek „ez nem az én ügyem” attitűddel közelítenek a dologhoz, gyorsan kikopnak az üzleti gyakorlatból.” (Zeleny [1999]
Zeleny előbbi felsorolása tökéletesen érzékelteti, hogy az üzleti élet és a marketing milyen mozdíthatatlannak tűnő alapelveinek kell búcsút mondanunk, vagy legalábbis eltávolodnunk tőlük. A tömeges testreszabás alfája és omegája az informatizálás, a számítógépek termelésbe állítása, sőt a teljes termelés és elosztás számítógépesítése. A termelők és az individuális fogyasztók ma már az Interneten keresztül állnak egymással közvetlen kapcsolatban – s nem feltétlenül szemtől szembe bonyolítják le az interakciókat. A mai technológiákkal már „…minden egyes fogyasztóval mint individuummal lehet foglalkozni, unikális igényeit is ki lehet elégíteni, lakjon bár az Egyesült Államokban, Timbuktuban vagy Japánban. Már nem kell hónapokat várni arra, hogy a prototípust bemutassák, a fogyasztó a CAD (komputer-vezérelte tervezés) bemutatóját azonnal láthatja, és a terméket heteken belül kézhez kapja. Az alapos dokumentációknak köszönhetően a fogyasztó pontosan tudja, hogy mit kap.” (Hunt [1998] 2. o.) Az ugyancsak számítógéppel vezérelt készletgazdálkodás, illetve logisztika (just in time) és a működő tőke csökkentése révén lehetséges, hogy a testre szabott javakat ugyanakkora vagy kisebb költség mellett állítsák elő, mint tömegtermelés által ontott termékeket. „A tömeges testreszabás nem egyszerűen gyártási folyamat, logisztikai rendszer, vagy marketingstratégia. A tömeges testreszabás a következő évszázad üzletszervező elve, mint amilyen a tömegtermelés volt a huszadik évszázadban.” (Schonfeld [1998] 114. o.)
A cikk második része
Személyre szabott marketing - 1
A tömeges testreszabás más néven személyes tömegtermelés ,amelynek a piaci magatartásra gyakorolt hatása írásunk tárgya, új termelési filozófia, amely a fejlett gazdaságokban egyre szélesebb körben terjed. A neve azonban nemcsak az átlagpolgár fülében cseng idegenszerűen, de a hazai társadalomkutatók és közgazdászok többsége számára sem sokat mond, noha a világban utazgatva naponta beleütközhetnek.
