<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A magyar kis- és középvállalkozások külpiaci tevékenységét a kormány több eszközzel is támogatja - hangsúlyozta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára kedden a Magyar Külgazdasági Szövetség közgyűlésén, Budapesten.

Ezek között említette az államtitkár a kereskedői házakat, a nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodásokat, az exportfinanszírozás segítését.

Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy a kereskedői házakról szóló törvényt múlt év végén fogadta el a parlament, az idén január elején a cégbíróság bejegyezte a nemzeti kereskedőház Zrt.-t, amely létrehozza majd a viszonylati kereskedői házakat a világ különböző részén.

Az idén erre a célra a költségvetésben 3,1 milliárd forintot különítettek el - tette hozzá.

Szijjártó Péter kitért arra, hogy tavaly magyar kereskedői ház nyílt magán kezdeményezésre Bakuban, az idén pedig a QUAESTOR cég alapít Moszkvában magyar kereskedői házat. Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a magyar állam hogyan tudna együttműködni velük a magyar kkv-k érdekében - tette hozzá.

Az államtitkár kijelentette: az idén Rijadban, Pekingben, Asztanában fog az állam kereskedői házat nyitni. Jövőre alapvetően a távol-keleti térséget célozzák meg, 2015-ben pedig Dél-Amerikában és Dél-Afrikában hoznak létre kereskedői házakat.

Beszámolt arról is, hogy a kormány elindította a stratégiai megállapodások megkötésének sorozatát a Magyarországon működő nemzetközi vállalatokkal. Ezek segítik a magyar kkv-k export tevékenységét is, mert a nagycégek lehetőséget adnak számukra a beszállítói láncukba való bekapcsolódásra és nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi hálózatukban is - hangsúlyozta.

A kormány célkitűzése, hogy az export támogatási, hitelezési rendszerét egyszerűbbé, aktívabbá és hatékonyabbá tegye - mutatott rá az államtitkár. Az Eximbank és a Mehib átkerült a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá, és a két intézménynél egységes vezetést valósítottak meg. Az új vezetés, intézmény azt a feladatot kapta, hogy az eddiginél bátrabb és aktívabb exporttámogatási politikát folytasson - jelentette ki.

A magyar cégek exporttevékenységének segítésében fontos szerepet játszik a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) is, amely tavaly 567 programot valósított meg, ebből 389 az exportfejlesztéshez kötődött. Ha a HITA támogatja az exportot, akkor 1 adófizetői forint 1 év alatt háromszorosan térül meg - mondta az államtitkár.

A közgyűlésen Szijjártó Péter kiemelte az is: Magyarországnak sikerült elérnie, hogy csökkenteni tudja az államadósságot, növeli a versenyképességét, és ezzel egy időben fenntartja stabilitást.

Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója a közgyűlésen felhívta a figyelmet arra, hogy az állam exportösztönző rendszere 2013-ban jelentősen bővült. Az együttműködő kereskedelmi banki hálózatukat pedig folyamatosan bővítik annak érdekében, hogy a kkv-k számára a szolgáltatás igénybe vételét szélesítsék.

MTI