Az elbocsátottak több mint fele a feldolgozóiparban vált állástalanná. Közel 1800 embert menesztettek a közigazgatás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás területéről. Ezer fölötti a szállítás, posta, távközlés elbocsátottjainak száma is. A szolgáltatásban dolgozók közül közel négyezren váltak munkanélkülivé.
[ajanlo=143][igazitas=left/]A vállalatok csaknem egyötöde fiatalításra törekszik, míg a 45 éven felüliek arányának tudatos növelését jelzők aránya egy százalék alatt marad. A GKI elemzése szerint az elmúlt öt év elbocsátási hullámai során az 55 év felettieket nagyrészt "megkímélték" a hazai vállalatok, míg a 45 és 55 év közöttiek az elbocsátási rangsorban megelőzték a 15 és 29 év közötti munkavállalókat.
A versenyszférára is kiterjesztik a közszférában januárban bevezetett "prémium évek" programot. Ha az idősebb munkavállalók elbocsátására készülő cég vállalja, hogy részmunkaidőben tovább foglalkoztatja a maximum három évvel nyugdíj előtt állót, akkor a bér 40 százalékának járulékát állami forrásból finanszírozzák. A dolgozó az addigi keresetének hatvan százalékára lesz jogosult, és várhatóan heti 12 órát dolgozhat. Csak azon cégek csökkenthetik ily módon létszámukat, amelyek egyébként bővítik a foglalkoztatást.
A közszférához hasonlóan a program a versenyszférában is önkéntes alapon választható majd, így nem lehet megjósolni, hogy mekkora finanszírozást igényel. A Világgazdaság értesülései szerint, ha az érintettek legalább tíz százaléka él a lehetőséggel, már akkor egymilliárd forint forrást igényel a nyugdíj-biztosítási járulékuk finanszírozása. Azt még nem tudni, hány év munkaviszony után bocsáthatják el ily módon a vállalatok a versenyszféra "öregjeit".
Tízezernél több dolgozót rúgtak ki itthon
Az idei év első negyedében 10 283 ember kapott kézhez felmondólevelet. A legtöbb létszámcsökkentési bejelentést a Zala megyei, a fővárosi és a Vas megyei vállalatok tették, írja a foglalkoztatási hivatal adataira hivatkozva a Világgazdaság.
