Több kárt okoznak a kiberbűnözők, mint a drogkartellek

Míg a feketepiacon a kábítószerek összes éves forgalma világszinten 288 milliárd dollár, addig a kiberbűnözés miatt 114 milliárd dollárnyi pénzügyi kárt és az emiatt elszenvedett időveszteség további 274 milliárd dollárnyi költséget jelent a világgazdaságnak, ami így összesen 388 milliárdot tesz ki.

A Symantec 24 országban 20 ezer ember megkérdezésével készült Internetbiztonsági felmérésének eredménye szerint a felnőttek közel kétharmada, vagyis 69 százaléka esett már áldozatul valamilyen számítógépes bűnözésnek az élete során. Ez azt jelenti, hogy naponta több mint egymillió ember életét keseríti ez meg, másodpercenként pedig tizennégyen esnek a kiberbűnözés áldozatául. Figyelemfelkeltő, hogy a Norton jelentése első alkalommal számolt be arról, hogy a felnőttek 10 százaléka a mobiltelefonján tapasztalta meg ezt a bűnözési formát. A jelek szerint a számítógépes bűnözők egyre jobban kezdenek fókuszálni a mobilokra is, és várhatóan a közeljövőben tovább fog emelkedni a mobilokon elszenvedett károk aránya.

A legveszélyeztetettebb a 18 és 31 év közötti férfiak csoportja, akik a telefonjukkal is a világhálóra tudnak csatlakozni. Köztük életük során ötből négyen, vagyis 80 százalékuk esett áldozatul a kiberbűnözésnek, aminek azért még mindig a számítógépes vírusok és a rosszindulatú, káros programok jelentik a leggyakoribb típusát. A válaszadók 54 százaléka találkozott már ilyennel a számítógép-használat során. A vírusokat az online csalások követik a listán (11 százaléka a válaszadóknak szenvedett kárt emiatt), majd 10 százalékkal az adathalászati módszerek állnak a harmadik helyen.

2009-ben az egyedi, rosszindulatú szoftvereknek 240 millió változatát azonosította a Norton, 2010-re ez a szám 286 millióra emelkedett, ami 19 százalékos növekedést jelent.

Adam Palmer, a Norton vezető számítógépes biztonsági tanácsadója szerint a válaszadók egyharmada gondolja úgy, hogy nagyobb eséllyel eshet a következő évben a kiberbűnözés áldozatává, minthogy fizikai atrocitás érje. A tudatosság és a cselekvés összhangjának hiányáról árulkodik az is, hogy míg a válaszadók 74 százaléka tisztában van a számítógépes bűnözés veszélyeivel, sokan nem teszik meg a megfelelő óvintézkedéseket. A felnőttek 40 százaléka nem rendelkezik naprakész számítógépes biztonsági szoftverrel, 47 százalékuk pedig bedőlt már hitelkártya, vagy banki adatokat megszerző próbálkozásoknak. 61 százaléka a felnőtteknek a biztonságra sem ügyel: túl egyszerű jelszavakat használnak, és nem cserélik azokat rendszeres időközönként. Annak ellenére, hogy ezek az instrukciók sok helyen és sokféle formában elhangzottak a biztonságos böngészés jegyében.

Hazánkban évente 900 ezer felnőtt kerül a kiberbűnözők célpontjába. Ezzel összesen 7 milliárd forintnyi tényleges károkozás történt, az eset kapcsán elszenvedett időveszteség forintosítva pedig 14 milliárdra rúg. Így összesen 28 milliárdos terhet jelent a bűnözők munkálkodása. Ezzel hazánk a nemzetközi kiberbűnözési listán a 22. helyet tudhatja magáénak.

A károk csökkentésének egyetlen módja, hogy a szükséges óvintézkedéseket betartsuk (bonyolult jelszavak használata, azok rendszeres cseréje, naprakész biztonsági program használata és az adataink megfelelő védelme), bár vélhetően egy soha véget nem érő küzdelem ez az internethasználók és a kiberbűnözők között - vélik a Norton szakemberei.