Az Európai Bizottság által kidolgozott új szabályok egyebek között a technológiai fejlődéssel kívánnak lépést tartani és Európában új, egyenlő feltételeket biztosítani a most formálódó audiovizuális médiaszolgáltatások számára (lekérhető videofilmek, mobiltelevízió, audiovizuális szolgáltatások digitális televízión).
A brüsszeli bizottság indoklása szerint az irányelv révén az európai televíziós és filmes vállalatok "rugalmasabban hozhatnak majd létre digitális tartalmakat", amelyeket aztán a hirdetések révén ingyenesen kínálhatnak a fogyasztóknak.
Az irányelv ismét kiáll az európai audiovizuális modell alappillérei, vagyis a kulturális sokszínűség, az európai filmek arányának magasan tartása, a kiskorúak védelme, a fogyasztóvédelem, a médiasokféleség és a faji és vallási alapú gyűlölet elleni harc mellett.
Az irányelv célja az is, hogy enyhítse a szabályozásból fakadó terheket, és új reklámozási formák engedélyezésével könnyítse a finanszírozást. A kiskorúakat védő, a fajgyűlöletre uszítást és a burkolt reklámot megakadályozó nemzeti előírásokat viszont az egész Európai Unióban érvényes szabályok váltják fel.
A műsorszolgáltatók a hatályba lépéstől maguk választhatják meg, mikor a legcélszerűbb reklámot elhelyezni a műsorban, ugyanakkor a szabály minimum félórás szünetet ír elő két reklámblokk között a műsortípusok nagyobb részében, a jelenlegi 45 perccel szemben. (Több EU-tagország sajnálatára a gyermekműsorok esetében sem nagyobbat). Napi korlátot a szabály már nem ír elő, de az óránkénti maximális reklámmennyiséget továbbra is 12 percben szabja meg.
Új elem az úgynevezett termékelhelyezés, amelynek során a hirdetni kívánt termék a televíziós produkció részeként jelenik meg, például a történetbe bevont autó, italmárka formájában. Közben a képernyőn elhelyezett felirattal figyelmeztetni kell a nézőt, hogy reklámot lát.
Támogatja az irányelv az új reklámformákat is, például a képernyő egy részén elhelyezett, a virtuális és az interaktív reklámot.
