A TeleMedia „Többet ésszel” című, az ATV-n 2006. április 1-je óta sugárzott játéka esetén pénznyeremény került felajánlásra különböző feladványok megfejtése ellenében. A fogyasztók emelt díjas (375 Ft/hívás) hívással kerülhettek műsorba. A telefonhívás nem garantálta a műsorba kapcsolást, nem jutott minden telefonáló adásba, ugyanakkor a bekapcsolásra nem kerülő hívásokat is kiszámlázták.
A „Többet ésszel” műsor nézői között nagy számban találhatók játékszenvedélytől fűtött, illetve a játékok iránt az átlagosnál nagyobb érdeklődést mutató, s döntéseikben ezáltal még inkább befolyásolt fogyasztók. Ezt igazolják azok az adatok is, amelyek azt mutatják, hogy számos olyan néző van, aki egy hónapban a 375 Ft/hívás díj ellenében is több száz hívást kezdeményezett a műsorba. Ezért is vezetett be a TeleMedia bizonyos korlátozásokat, melyek szerint például a játékban egy adott telefonszámról naponta maximum 300 hívást fogadnak el az adásba kerülésre történő próbálkozásként, a napi 300 feletti hívásokat 2009. február 27-től pedig már nem is számlázzák ki. 2009 második félévében a fogyasztók által elindított hívások igen csekély töredéke eredményezett nyerést. Az ebben az időszakban lebonyolított 339 műsor során a játszó nézők nyereményeinek összege nem érte el a 20 millió forintot.
A műsor során a nézők folyamatosan olyan információkat kaptak, melyek a tájékozott döntés meghozatalát kedvezőtlenül befolyásolták. A műsorvezetők alaptalanul közölték, illetőleg sugalmazták, hogy szinte minden betelefonáló bekerül az adásba, hiszen a rendelkezésre álló adatok ezt nem támasztották alá, a telefonhívások töredéke került csak bekapcsolásra. Ugyanez mondható el arra az estre, amikor azt sugallták, hogy bármikor, akár a következő pillanatban be lehet telefonálni és be lehet kapcsolódni a játékba, mivel a számítógépes rendszer nem garantálta a játékba való bekapcsolódást. Eközben a fogyasztó ezt az állítást úgy értelmezte, hogy a „betelefonálás” nem a hívásindítását jelenti, hanem azt, hogy a hívó felet be is kapcsolják az adásba és lehetősége lesz elmondani az általa helyesnek vélt megoldást. Hasonlóan alaptalan volt az az állítás, hogy csak a fogyasztón múlik, hogy megnyeri-e a nyereményt, ugyanis a nyeremény megszerzése nemcsak a helyes megfejtés ismeretét feltételezte, hanem ennek a műsorvezetővel való közlését is, amelyre csak akkor nyílt lehetőség, ha a fogyasztó bekerült az adásba. Ez azonban nem kizárólag a hívásindítástól függött, hanem a számítógépes rendszer döntésétől is, amit viszont a fogyasztó már nem tudott befolyásolni.
A műsor során több alkalommal az volt a műsorvezetői tájékoztatatás összhatása, hogy éppen egyetlen fogyasztó sem kezdeményez telefonhívást. Nem kaptak tájékoztatást a nézők arról sem, hogy önmagában az, hogy adott pillanatban egyetlen fogyasztó sincs bekapcsolva az adásba, nem jelenti, hogy éppen egyetlen fogyasztó sem kezdeményez telefonhívást, mivel a számítógépes rendszer nem minden hívást kapcsol be az adásba.
Nem felelt meg a valóságnak az a közlés sem, hogy a játék során folyamatos a kapcsolás. Amennyiben ugyanis a számítógépes rendszer az adásba kerülésre kiválasztott egy fogyasztót, akkor e kiválasztás és a műsorba történő bekapcsolás között több másodperc telt el, amely alatt más, ekkor telefonhívást kezdeményező fogyasztónak nem is volt lehetősége a bekapcsolásra.
A GVH álláspontja szerint a fentiek együttesen alkalmasak olyan pszichés nyomásgyakorlásra, mely a fogyasztói döntési folyamat megzavarására képes. Ennek eredményeként a nézők esetleg akkor is a betelefonálás mellett döntenek, ha ilyen döntést a fenti nyomásgyakorlás nélkül – a korrekt információk ismeretében - nem hoztak volna.
A jogsértő magatartásért a GVH 10 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást, áll a hivatal közleményében.
mfor.hu
