A legtöbb országban gyarapodott a nézőszám, csak Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Romániában és Magyarországon csökkent, sorrendben 4,9, 4,7, 4,6, illetve 3,8 százalékkal. Magyarországon a megváltott jegyek száma 11,7 millióra csökkent a 2005-ös 12,1 millióról és a 2004-es 13,7 millióról, az intézet statisztikája szerint.
Tavaly az EU-ban 924 millió nézőt - azaz megváltott mozijegyet - számoltak össze a 2005-ös 892 millió után. A tavalyi szám azonban még mindig 8,2 százalékkal kisebb a legutóbbi csúcsnál, a 2004-es 1,007 milliárdnál, vagyis még nincs megnyugtató válasz arra, hogy a videó és a DVD nem árt-e a moziüzletnek. A 2004-eshez képest tavaly csak Észtországban, Litvániában, Írországban és Szlovákiában volt több néző.
Tavaly kiemelkedően nőtt a megváltott jegyek száma 2005-höz képest a balti országokban: Litvániában 98,1 százalékkal, Észtországban 40,2 százalékkal. Visszaszerettek a moziba a szlovákok is: a nézőszám 54,3 százalékkal nőtt 2005-höz képest, a legmagasabbra 1998 óta. Lengyelországban 35,8 százalékkal több nézőt számoltak össze, mint 2005-ben.
A legnagyobb piacok közül Németországban 7,4 százalékkal, Franciaországban 7,5 százalékkal gyarapodott a nézőszám tavaly, megközelítve az 1984-es rekordot, főleg a hazai filmek miatt. Ezek aránya a francia nézettségben tavaly 45 százalékra nőtt - ez 1984 óta a legjobb arány - már csak alig elmaradva az amerikai filmek 45,8 százalékos arányától.
A hazai gyártású filmek a legnagyobb piaci részarányokat Franciaországon kívül Csehországban érték el, 29,5 százalékkal, Németországban 25,8 százalékkal, Olaszországban 26,2 százalékkal. Húsz százalékon felül volt az arányuk Dániában, Finnországban és éppen 20 százalékos Svédországban is.
Magyarországon a magyar filmek a nézők 16 százalékát vonzották a 2005-ös 15,4 százalék és a 2004-es 11,2 százalék után. Ennél gyengébb arányt értek el hazájukban a svájci, az észt, a spanyol, a litván, a holland, a lengyel, a román és a szlovén filmek.
