Az állásinterjún a kézfogásunk által rólunk közvetített képen a jövőnk is múlhat, hiszen azok különböző formája sok mindent elárul személyiségünkről, illetve a munkához, társainkhoz való viszonyunkról is, állítja a Világgazdaság által megszólaltatott szakértő.
Az állásinterjú során az első négy másodperc meghatározó tényező: eldől, szimpatikus-e a jelölt és az interjúztató egymásnak. Meghatározó lehet az első testi kontaktus, a kézfogás is. Fontos az, hogy ehhez milyen verbális és nonverbális kommunikáció társul, illetve kezünk ápoltsága, tapintása, formája is sokféle információs jelet hordoz. Az is számít, hogy az egyes kézfogástípusok a pályázóra vagy a pályáztatóra jellemzőek.
A kézfogás minősége függ attól, milyen a két kéz: hideg, meleg, száraz vagy nedves. Ez azon is múlik, hogy mennyire izgulunk. A jó kézfogásnál a hüvelykujjak töve találkozik egymással. A lefelé fordított tenyér mozdulatát az teheti meg, aki domináns a kapcsolatban, áll a Világgazdaság elemzésében.
Állásinterjú során a "szendvics" típusú kézfogást - baráti jellege miatt - érdemes kerülni, csakúgy, mint a lagymatag "döglött hal" típust. Utóbbi során a jelentkező erőtlennek, tartás nélkülinek tűnhet az interjút készítő szemében. Aki elsőként és önként felfelé fordítja tenyerét, jelzi a fegyvertelen, jó szándékot, de egyben alárendeltségét is kimutatja.
A "csonttörő" típusú kézfogást alkalmazó jelentkező törtető, mindenáron uralkodni akaró jellem képét közvetíti. Ha viszont a pályázót ropogtatják meg, az nem sok jót ígér, mondta el a Világgazdaságnak Baktay Zelka tanácsadó szakpszichológus, az ELTE és a Károli Egyetem oktatója.
Tönkreteheti az állásinterjút a "döglött hal" kézfogás
Az állásinterjún a kézfogásunk által rólunk közvetített képen a jövőnk is múlhat, hiszen azok különböző formája sok mindent elárul személyiségünkről, illetve a munkához, társainkhoz való viszonyunkról is, állítja a Világgazdaság által megszólaltatott szakértő.