Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Tízéves a magyar piacgazdaság. Körülbelül. Sok minden történt e tíz év alatt, és sok minden nem történt meg. Lehetetlen vállalkozás egyetlen napba összesűríteni a magyar gazdaság egy évtizedének történéseit, ráadásul választ keresni arra is, hogyan tovább.

Erős és gyenge pontok

Korrekten, leltárszerűen vette sorra az elmúlt tíz esztendő erős és gyenge pontjait Bagó Eszter helyettes államtitkár.

Az erősödő versenyképesség összetevőiként említette a javuló egyensúlyt, a gyors növekedést, az erősödő piacorientációt, a mikroszinten már megvalósult integrációt, a dinamikus beruházást és a termelékenység gyors növekedését. Gyenge pont volt viszont az egyenlőtlen fejlődés a tulajdonviszonyokban, az ágazati szerkezetben, regionálisan és az egyes technológiai szinteken. A kis- és középvállalkozások fejlődési dinamikája kisebb, mint amekkorára súlyuk szerint szükség lenne. A gazdasági növekedés elsősorban az iparra - azon belül a gépiparra, még azon belül is a jármű- és híradástechnikai iparra - koncentrálódik. S bár lassan az ország keleti felébe is elindul a külföldi tőke, a keleti és nyugati országrész közötti infrastrukturális különbségek jelentősek.

A kormány 1999 májusában fogadta el azt a gazdaságstratégiát, amely a gyenge pontok megszüntetését tűzte célul: a vonzó befektetési feltételek megteremtését, a fejlődési egyenlőtlenségek mérséklését, a felkészülést a tudásalapú társadalomra és az EU-csatlakozás feltételeinek megteremtését - összegzett Bagó Eszter.


A társadalom egyharmadai

Egy biztos: a gazdasági eredmények haszonélvezője csupán a társadalom egyharmada.
Lengyel László szerint ez nem is olyan kevés; viszont mégiscsak a szűk kiváltságosok harmada ez annak az egyharmadnak a szemszögéből, amelynek ma már semmi esélye arra, hogy a társadalom perifériájáról valaha beljebb kerüljön. A fennmaradó egyharmadba sorolta a politológus-közgazdász azokat, akiknek a jövője attól függ, hogy a saját közvetlen területükön mit és hogyan veszünk át a nyugati világból.

Kérdezgetjük már 1989 óta, hogy "nyugatiak" leszünk-e, vagy maradunk a Lajtán innen. Lengyel László optimista. Mint mondta: lehet, hogy mi leszünk az egyetlenek a térségben, akiknek sikerül átjutniuk a jóléti társadalomba, és elérni azt, hogy a kelet-nyugati határt Európában ne Magyarországot kizárva, hanem bennünket is befogadva húzzák meg.

Eller Erzsébet

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.