Erős és gyenge pontok
Korrekten, leltárszerűen vette sorra az elmúlt tíz esztendő erős és gyenge pontjait Bagó Eszter helyettes államtitkár.
Az erősödő versenyképesség összetevőiként említette a javuló egyensúlyt, a gyors növekedést, az erősödő piacorientációt, a mikroszinten már megvalósult integrációt, a dinamikus beruházást és a termelékenység gyors növekedését. Gyenge pont volt viszont az egyenlőtlen fejlődés a tulajdonviszonyokban, az ágazati szerkezetben, regionálisan és az egyes technológiai szinteken. A kis- és középvállalkozások fejlődési dinamikája kisebb, mint amekkorára súlyuk szerint szükség lenne. A gazdasági növekedés elsősorban az iparra - azon belül a gépiparra, még azon belül is a jármű- és híradástechnikai iparra - koncentrálódik. S bár lassan az ország keleti felébe is elindul a külföldi tőke, a keleti és nyugati országrész közötti infrastrukturális különbségek jelentősek.
A kormány 1999 májusában fogadta el azt a gazdaságstratégiát, amely a gyenge pontok megszüntetését tűzte célul: a vonzó befektetési feltételek megteremtését, a fejlődési egyenlőtlenségek mérséklését, a felkészülést a tudásalapú társadalomra és az EU-csatlakozás feltételeinek megteremtését - összegzett Bagó Eszter.
A társadalom egyharmadai
Egy biztos: a gazdasági eredmények haszonélvezője csupán a társadalom egyharmada.
Lengyel László szerint ez nem is olyan kevés; viszont mégiscsak a szűk kiváltságosok harmada ez annak az egyharmadnak a szemszögéből, amelynek ma már semmi esélye arra, hogy a társadalom perifériájáról valaha beljebb kerüljön. A fennmaradó egyharmadba sorolta a politológus-közgazdász azokat, akiknek a jövője attól függ, hogy a saját közvetlen területükön mit és hogyan veszünk át a nyugati világból.
Kérdezgetjük már 1989 óta, hogy "nyugatiak" leszünk-e, vagy maradunk a Lajtán innen. Lengyel László optimista. Mint mondta: lehet, hogy mi leszünk az egyetlenek a térségben, akiknek sikerül átjutniuk a jóléti társadalomba, és elérni azt, hogy a kelet-nyugati határt Európában ne Magyarországot kizárva, hanem bennünket is befogadva húzzák meg.
Eller Erzsébet
Történelem és jövő
Tízéves a magyar piacgazdaság. Körülbelül. Sok minden történt e tíz év alatt, és sok minden nem történt meg. Lehetetlen vállalkozás egyetlen napba összesűríteni a magyar gazdaság egy évtizedének történéseit, ráadásul választ keresni arra is, hogyan tovább.
