Tovább dúl a vita a munkaidő maximalizálásáról

Egy európai szakértői jelentés az új munkaidő-irányelv hatályba lépését követő három éven belül megszüntetné annak lehetőségét, hogy a munkavállalók kivételesen túlléphessék a 48 órás heti munkaidő-maximumot, emellett a legtöbb esetben munkaidőként ismertetné el a rendelkezésre állási időt is.

Az Európai Bizottság javaslata - a feltételek szigorítása mellett - meghagyná az eseti kivételek lehetőségét, de az EP szakbizottsága ezzel nem értett egyet. A rendelkezésre állás kérdésében az EP-bizottság az ezzel töltött idő inaktív részét is beleszámítaná a munkaidőbe.

Vladimír Spidla munkaügyi biztos szerint az irányelv célja, hogy javítsa a munkavállalók védelmét, és rugalmasabbá tegye a munkaidőt. A cseh biztos rámutatott: a munka minősége az európai versenyképesség egyik lényeges összetevője, a munkaerőpiacon előállt új helyzetben pedig a polgárok védelmében modern eszközökkel kell fellépni.

[ajanlo=147][igazitas=left/]A jelentés szerint a munkaidőt rugalmasabbá kell tenni, és úgy kell megszervezni, hogy biztosítsa az élethosszig tartó tanulás lehetőségét, valamint a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét. A képviselők azt is egyértelművé tennék, hogy az egyéni munkaidő kiszámításánál az esetleg több helyen dolgozók munkaszerződéseiben meghatározott munkaidők összegét kell figyelembe venni.

Az újonnan csatlakozott EU-tagországokban a kötelező munkaidő alig haladja meg az európai átlagot, de a ténylegesen ledolgozott munkaórák száma átlagosan évi 112-vel, majdnem három héttel több, mint a régi tagországokban, számol be az MTI.

A parlament kompromisszumos javaslata azt ígéri, hogy a szakszervezetek szerepe felértékelődik, az egyén nem marad magára, és a tagállami ellenőrzés minősége a jogi garanciákból munkaerő-piaci gyakorlatot kovácsol. A magyar munkaügyi ellenőrző szervektől ugyanakkor komoly erőfeszítést igényel, hogy 3 évig az irányelvben megszabott 48 óra fölé is lehet menni.

Hazánkban az évi átlagos munkaórák száma 1848, ennél csak az észtek, a litvánok, a lengyelek és a szlovének dolgoznak többet. A sereghajtók a franciák, akik több mint 270 órával dolgoznak kevesebbet a magyar munkavállalóknál. Hazánkban a tényleges heti munkaidő csaknem 41 óra.

MTI/Menedzsment Fórum