A VDSZSZ sztrájkbizottsága szerda esti ülésén úgy döntött, hogy csütörtökön biztosan nem folytatják a sztrájkot, mondta el Bárány Balázs, a szakszervezet alelnöke az MTI-nek.
Továbbra sincs döntés
Hozzátette: csütörtökön a sztrájkbizottság ismét összeül, újra áttekinti a kialakult helyzetet, és valószínűleg a munkabeszüntetés valamikor folytatódni fog. Emlékeztetett arra: a sztrájktörvény nem rendelkezik arról, hogy a munkáltatót az akció kezdete előtt mennyi idővel kell értesíteni. Ezzel azonban - elmondása szerint - a VDSZSZ nem kíván visszaélni, és arra törekszik, hogy kellő időben tájékoztassa a vasúttársaságot és a sajtót a munkabeszüntetés esetleges folytatásáról.
Bárány Balázs szerint olyan visszajelzéseket kapnak a vasúti szolgálati helyekről, hogy a sztrájkolók és nem sztrájkolók között mélyülnek az ellentétek, nő a feszültség, jó emberi kapcsolatok romlanak meg, és néhol már-már a tettlegességig fajulnak az indulatok.
Már többször visszatáncolt a VDSZSZ
Mint ismert, a VDSZSZ február elsején hirdetett sztrájkot, amit aznap délben felfüggesztett, február negyedikén újrakezdett, február 7-én délben pedig ismét megszakított. Ezek után kilátásba helyezte, hogy amennyiben a MÁV nem változtat álláspontján, akkor legkésőbb február 15-én folytatja az akciót. Ezt a fenyegetését azonban nem váltotta be - annak ellenére, hogy a vasúttársaság továbbra sem engedett.
Február 15-től végül Herczog László, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat közvetítőjének részvételével folytatódtak ez egyeztetések. A VDSZSZ ekkor vállalta, hogy öt napig biztosan nem hirdet sztrájkot. A sztrájkmoratórium kedden lejárt, ám a szakszervezet - múlt heti nyilatkozatainak ellentmondva - ismét függőben hagyta a munkabeszüntetés folytatásának kérdését.
Az érdekképviseleti szerv továbbra is azt szeretné elérni, hogy a munkabeszüntetésekben érintett három társaság (MÁV Zrt., MÁV Start Zrt., MÁV Gépészeti Zrt.) munkavállalói kapjanak fejenként nettó 250 ezer forintot a Máv Cargo privatizációs bevételéből, illetve - az idei évre már megajánlott 6,9 százalék felett - további tíz százalékos, azaz összesen 16,9 százalékos bérfejlesztést kér a kiszervezett MÁV-társaságok (MÁV Start Zrt., MÁV-Trakció Zrt., MÁV Gépészet Zrt.) dolgozóinak. Gaskó szerint előbbi követelés 35 ezer, utóbbi pedig 13-14 ezer vasutast érint.
MÁV: 14-28 milliárdos költség
A MÁV számítása szerint a tíz százalék többlet-bérfejlesztés a kiszervezett három társaságnál bruttó kifizetés esetén 6,1 milliárd forintba, a MÁV Cargo privatizációs bevételéből való részesedés minden vasutas számára nettó kifizetés esetén 8,5 milliárd forintba, bérben kifizetve pedig 20-22 milliárd forintba kerülne. Ezek alapján tehát a követelések teljesítése minimum 14,6, maximum 28,1 milliárd forintot emésztene fel.
A vasúttársaság azonban gazdaságilag és jogilag is megalapozatlannak tartja ezeket az igényeket, és ezért – tartva magát Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója korábban kinyilvánított álláspontjához - a két fő kérdésben egy tapodtat sem hajlandó előrelépni.
Kompromisszumokba is belemenne a VDSZSZ
Annak ellenére sem, hogy – mint azt Gaskó István, a VDSZSZ elnöke elmondta – a szakszervezet több kompromisszumos javaslatot tett. Így például a dolgozónként egyszeri nettó 250 ezer forinttal és a 6,9 százalékos bérfejlesztésen felül még tíz százalékos követeléssel kapcsolatban elfogadhatónak tartaná, ha azt nem egy év alatt kapnák meg a dolgozók, vagy azt a választható béren kívüli juttatáshoz csatolnák. Így egy része még az idén kifizethető lenne, ráadásul az a munkaadónak kevesebb adó- és járulékteherrel járna, mintha bérként fizetné ki. Az érdekképviseleti szerv belemenne abba is, ha a többletbérfejlesztést munkaidőcsökkentéssel oldanák meg, tette hozzá Gaskó.
A tárgyalások - a jelenlegi állás szerint - hétfőn 15 órakor folytatódnak a MÁV Zrt. és a VDSZSZ között, Herczog László vezetésével.
W. B.
Menedzsment Fórum
