Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos leszögezte: szerinte tilos személyes adatot gyűjteniük a cigarettagyártóknak a fogyasztóról - a későbbi közvetlen reklámozás céljából -, még akkor is, ha azt az érintett saját aláírásával hitelesítve kéri. Az adatvédelmi biztos a reklámtörvényre hivatkozott, a jogszabály kimondja: tilos közvetlen vagy akár közvetett módon dohányreklámot közzétenni. Péterfalvi a Gazdasági Versenyhivatal szakvéleményét is kikérte, amely megerősítette, hogy "gazdasági reklámnak minősül minden olyan tájékoztatás, amely a fogyasztók előtt valamilyen termék (vagy szolgáltatás) népszerűsítését vagy megismertetését szolgálja."
A versenyhivatal állásfoglalása egyértelműnek látszik, ám a szakemberek szerint ez nem ilyen egyszerű. A közvetlen marketinggel nem foglalkozik mélyrehatóan a gazdasági reklámtörvény, kvázi nincs jogállása, így például a cigarettagyártók dm-tevékenységére a "reklámközzététel" megfogalmazás aligha helytálló. A joghézag miatt fordulhatott elő, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség például elmarasztalta az egyik gyártó dm-kampányát, míg egy másikét a bíróság jóváhagyta.
A gazdasági reklámtörvény módosító javaslatának első verziója valószínűleg március elejére készül el, az egyeztetett szöveg pedig nyárra.
Cigarettapiaci elemzők szerint a gyártók minden lehetséges fórumot felhasználnak a dm-tevékenység megtartásáért, hiszen szerintük ez az egyik "legtisztább" reklámeszköz a termék hirdetéséhez. Az ombudsmani vizsgálat meglepően csak a cigarettagyártók dm-tevékenységére terjedt ki, holott ez a reklámkommunikációs technika sok más fogyasztó számára is gyakran fejtörést okoz. Ugyancsak meglepő, hogy Péterfalvi Attila szerint cigarettafogyasztási szokásokról dm-reklámokhoz tilos, tudományos elemzés és népegészségügyi kampányok szervezéséhez viszont elfogadható az adatgyűjtés - ha a fogyasztóval pontosan közlik, mire használják az információt, írja a Napi Gazdaság.
