Folytatódik a hazai építőipar hosszabb ideje tartó agóniája a KSH hétfőn nyilvánosságra hozott adatai szerint.
Megint nagyobb lett a visszaesés
Ezt jelzi, hogy a termelés volumene 9,2 százalékkal csökkent 2010 szeptemberében 2009. szeptemberhez képest mind a kiigazítatlan, mind a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint. Az előző hónapokban ennél lényegesen kisebb volt a visszaesés mértéke - augusztusban 2,6, júliusban 4,5 százalékkal mérséklődött a termelés.
Augusztushoz képest szezonálisan kiigazítva 2,8 százalékkal csökkent szeptemberben a termelés, amely folyó áron 182,6 milliárd forintot tett ki.
Az első kilenc hónapot együttvéve a volumenindex 10,5 százalékkal volt kisebb, mint 2009. január-szeptemberben.
Ami a részleteket illeti, a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult. Az épületek építésének volumene öt százalékkal nőtt szeptemberben - igaz, az egy évvel korábbi bázis alacsony volt. A bővülésben az ipari, a kereskedelmi és a felsőoktatási épületek ebben az évben megkezdett építése is szerepet játszott.
Kifutottak az állami projektek
Az egyéb építményeken végzett munkák volumene ugyanakkor továbbra is jelentősen elmarad az előző évitől - ennek nagyrészt az az oka, hogy az előző évi növekedést okozó, költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött. Szeptemberben 22 százalékkal csökkent a mutató 2009 kilencedik hónapjához képest - elsősorban az útépítéssel foglalkozó szervezetek termelése esett jelentősen vissza.
Augusztushoz viszonyítva mindkét terület visszaesést mutatott szeptemberben: az épületek építése 5,7, az egyéb építményeké egy százalékkal csökkent a szezonálisan kiigazított adatok alapján.
Az év első kilenc hónapját tekintve is mínuszban van mindkét alágazat: az épületek építése 5,3, az egyéb építményeké 16,1 százalékkal mérséklődött 2009 január-szeptemberéhez képest.
Csökken a szerződésállomány, de...
Nagyrészt folytatódtak a negatív tendenciák a megkötött szerződések volumenét tekintve is. Az építőipari cégek hó végi szerződésállománya 2,4 százalékkal mérséklődött szeptemberben az egy évvel korábbihoz mérten - ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 11,7 százalékkal kisebb volt, az egyéb építményeké viszont 4,3 százalékkal emelkedett.
A hó végi szerződésállomány az előző hónapokhoz képest is csökkenést mutat – március óta csaknem folyamatos visszaesés figyelhető meg.
... havi szinten nő az új szerződések volumene
Az új szerződések volumene 11,1 százalékkal zuhant szeptemberben 2009 hasonló időszakához képest – ezen belül az egyéb építmények építésénél mintegy húsz százalékos mínuszt regisztráltak. A jelentős visszaesés a 2009 szeptemberében vasút- és közműépítésekre kötött nagyértékű szerződések miatti viszonylag magas bázis következménye.
A január-szeptemberi időszakot nézve ennél enyhébb, hét százalékos csökkenés következett be 2009 első kilenc hónapjához képest.
Apró pozitívum, hogy az előző hónapokhoz képest már fokozatos javulás tapasztalható: április óta csaknem folyamatosan nő a tárgyhóban kötött új szerződések volumene.
A termelői árak 1,4 százalékkal emelkedtek 2010 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - az épületek építése ágazatban 0,7, az egyéb építményeknél 1,1 százalékos drágulást könyveltek el.
Mi kellene a kiábaláshoz?
Koji László, az ÉVOSZ egyik alelnöke szerint ahhoz, hogy 2011-ben változtatni lehessen az építőipar sanyarú helyzetén, két dologra van szükség. Egyrészt be kell indulniuk az Új Széchenyi Tervben meghirdetett - otthonteremtési, energia-takarékossági, felújítási - programoknak, másrészt sokkal szorosabb együttműködésre lenne szükség a kormányzat és a privát szféra között, hogy a befagyott, halasztott beruházásokat ki lehessen billenteni a holtpontról. Ez elsősorban a magánszektor bevonásával lehetséges, mondta az alelnök korábban az MTI-nek.
Az ÉVOSZ számításai szerint az utóbbi négy évben a már leszerződött - vagyis a szerződésállományban szereplő - projektek közül 1200 milliárd forintnyi munka nem, vagy nem az előzetesen tervezett értékben valósult meg, nagyrészt a recesszió miatt.
A befagyott és halasztott beruházások összértéke az utóbbi három évben elérte a 3000 milliárd forintot - tette hozzá Koji László.
Az építőipar nehéz helyzetéről sokat elárul, hogy – a kiigazított adatok szerint - 2005-höz viszonyítva mintegy harminc százalékkal zsugorodott a teljesítménye idén.
W. B.
mfor.hu
