A napokban a tagországok munkaügyi miniszterei egyeztettek, de továbbra sem tudtak egyezségre jutni. Az Országgyűlés Foglakoztatási és Munkaügyi Bizottsága részére készített szakmai összefoglalókból kiderül: a munkaidő szervezés jelenleg érvényes szabályait elsősorban a vállalkozások versenyképességének javítása, a jobb piaci alkalmazkodóképesség miatt kellene módosítani. A módosítást indokolja az Európai Bíróság néhány közelmúltban hozott ítélete is, amelyekben kimondta: amennyiben a munkavállaló a munkaadó rendelkezésére áll a munkahelyen, akkor ennek teljes idejét munkaidőként kell figyelembe venni, abban az esetben is ha nem végez munkát.
[ajanlo=198][igazitas=left/]A cégek érdeke az lenne, hogy amennyiben a piaci körülmények úgy követelik meg, a dolgozók továbbra is a heti 48 óránál több munkát végezhessenek. Erre jelenleg lehetőséget ad az úgynevezett "opt-out" intézménye. Amennyiben a munkaadó megegyezik erről az adott dolgozóval, nem kell figyelembe venni a heti legfeljebb 48 órás munkavégzésre vonatkozó korlátot.
A szakszervezetek az eredetileg átmeneti időszakra szóló lehetőség fokozatos, s mielőbbi megszüntetését tartják szükségesnek. A munkaadói érdekképviseletek viszont az intézmény fenntartását követelik, ennek érdekében elfogadnák, hogy ahol van szakszervezet, ott az erről szóló kollektív megállapodás is feltétele legyen az "opt-out" intézmény alkalmazásának.
Egy másik, versenyképességet befolyásoló tényező, hogy a heti 48 órának milyen időszak átlagában kell megfelelnie a munkahelynek. Amennyiben nem a jelenleg hatályos 4 hónap, hanem 1 év átlagában, akkor ez nyílván a változó piaci igényekhez történő sokkal könnyebb alkalmazkodást tesz lehetővé.
[ajanlo=143][igazitas=left/]A szakszervezetek ezt a dolgozók kiszolgáltatottságának fokozásaként értékelik. A munkaadói érdekképviseletek viszont azt állítják: a módosítás lehetőséget ad arra, hogy a munkaidő szervezésével és ne az elbocsátásokkal alkalmazkodjanak a piaci kereslet éves változásaihoz.
Az Európai Bíróság ítéleteire reagálva a munkáltatók azt szeretnék elérni, hogy különböztessék meg a munkahelyen rendelkezésre állás aktív, tehát munkával töltött, és inaktív, tehát várakozási idejét. Az előbbi munkaidőnek, az utóbbi pihenőidőnek számítana. A szakszervezetek szerint a munkahelyen töltött rendelkezésre állási időt akkor sem lehet pihenőidőként számítani, ha a dolgozó ezalatt nem végez tényleges munkát. Még a nem munkahelyen töltött készenléti időt sem lehet így számítani. A pihenőidő sajátja ugyanis, hogy annak tulajdonosa szabadon rendelkezik azzal. A munkaidő szervezés új szabályozásának lehetőségeiről tovább folytatódik az egyeztetés az Európai Unió különféle fórumain. (MTI)
Kapcsolódó anyagok
48 órában maximalizálták a heti munkaidőt
Tovább dúl a vita a munkaidő maximalizálásáról
Csak négy EU-országban dolgoznak többet nálunk
Továbbra sincs felső korlátja a heti munkaidőnek
Mivel a munkavállalók és a munkaadók európai szintű képviseletei nem vállalták, hogy megállapodást kössenek a munkaidő szervezés új szabályairól, az Európai Unió Bizottsága próbál meg különféle kompromisszumos javaslatokat kidolgozni az ellentétes érdekek összebékítése érdekében.
