"Tavaly még nem volt érzékelhető a megszorító intézkedések lakossági jövedelem-visszafogó hatása. Az embereknek volt mit költeni, ám idén ez már annyira nem érezhető. Bevétel hiányában a boltoknak spórolniuk kell. Nem máson, mint a dolgozókon" - állítja Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke. Szerinte idén az ünnepek alatt az előző évekhez képest rosszabb állapotok lesznek a kereskedelmi foglalkoztatásban.
Idén a tavalyihoz hasonló vevő-arány figyelhető meg, de egyértelműen kevesebbet költenek az emberek. A vásárlóerő csökken, a kiskereskedelmi forgalom szintén, így visszaesik a boltok nyeresége is, amit a kereskedelmi egységek nyilván a költséghatékonysággal igyekeznek ellensúlyozni.
"Hol tudják ezt megtenni? A rezsiköltségeken és az adózáson nem. Az egyetlen tényező a munkaerőköltség" - magyarázza a szakember. Mivel év végén az ünnepekkor nagyobb a kereslet, a cégeknek nagyobb kiszolgálói kapacitással kell dolgozniuk - legyen szó akár árufeltöltésről, akár a front-office oldalról. Ezt a meglévő dolgozók - jellemzően kompenzáció nélküli - túlfoglalkoztatásával kénytelenek megoldani.
A törvényesség határán
A kapacitást a szűk erőforrások ellenére is növelniük kell a boltoknak, hiszen a karácsonyi vevőroham éves árbevételük negyven százalékát teszi ki. A KASZ tapasztalatai szerint "ilyenkor a munkaidőre és a pihenőidőre szóló szabályokat nem tartják be: azt hol törvényes, hol kevésbé törvényes eszközökkel oldják meg."
Törvényes úton a munkaidőkerettel, az egyenlőtlen munkaidő-beosztással, vagy éppen - különleges esetekben - a heti egy pihenőnapra csökkentett munkarenddel variálnak a munkáltatók. A nem törvényes út ugyanakkor máshogyan fest a kisboltoknál és a nagyobb kereskedelmi egységeknél.
A nagyobb kereskedelmi egységeknél és a multinacionális vállalatoknál a karácsonyi időszakban nem véletlenül fordul elő, hogy a vevő gyakran nem talál eladót. A nagyobb boltok ugyanis a költséghatékonyságot a meglévő munkaerőbázissal oldják meg, nem vesznek fel új alkalmazottakat és a magas költségek miatt idén kölcsönzött munkaerőt sem vesznek igénybe nagyobb arányban. Így a dolgozók túlfoglalkoztatásával próbálják megoldani a lehető legnagyobb mértékben kitolt nyitvatartási időt.
A multinacionális kereskedelmi egységeknél a csúcsidőszakban közép- és felsővezetői utasításra dolgoznak többet az alkalmazottak az előírtnál - ami legtöbbször még így is kevés a vevők kielégítő kiszolgálására.
A kisboltok esetében egészen más a helyzet. Itt az alacsony dolgozói létszám miatt a multikhoz képest sokkal nagyobb a munkavállalók elkötelezettsége. "Az alkalmazottak a kisebb boltok esetén egymással szemben nem merik megtenni, hogy nemet mondjanak a túlóráztatásra. Magától értetődő, hogy ha vasárnap is nyitva tartanak, akkor mindenkinek be kell jönnie. Ez a felállás a multiktól eltérően - ahol erősebb érdekérvényesítésre képesek a dolgozók- lehetetlenné teszi, hogy a munkavállalók érdekeikért kiállva legalább megközelítően reális munkaidőben dolgozhassanak", tette hozzá Mátraházi.
Ne aggódj, csak januárban rúgunk ki!
A multinacionális és a kisebb kereskedelmi egységekre egyaránt jellemző, hogy a létszámcsökkentést ilyenkor kizártnak tartják. A boltok év végén igyekeznek a legnagyobbat ’kaszálni’, ergo: legyen az kisbolt vagy nagyobb kereskedelmi egység, aki a decemberi hajtásban nem állt kellően pozitívan a nem csekély - legtöbbször megfizetetlen - túlmunkához, azt januárban elbocsátják. "A boltok vezetői ilyenkor úgy gondolják, hogy a kis munka is munka. Tehát ha a csúcsszezonban valakinek nem tetszik a túlórázás és emiatt keveset dolgozik, akkor sem rúgják ki. Majd januárban", véli a KASZ alelnöke.
Érdekes, de korántsem humánus gyakorlata a kereskedelemben érdekelt cégeknek, hogy a végkielégítéssel járó felmondás helyett inkább "minden eszközzel igyekeznek rávenni a dolgozókat a távozásra. Rengeteg esetről van dokumentáció, amikor a karácsonyi megfizetetlen túlmunkát nehezményező alkalmazottat lopással vagy lógással vádolták meg. A munkatársakkal szemben olyan mértékű pszichikai nyomásnak teszik ki őt, ami miatt kénytelen felmondani", magyarázza Mátraházi. Nem csoda, hogy januárban a kereskedelemben évek óta megfigyelhetően magas a fluktuáció.
Karácsonyra ’csillagszórót’ kapnak a kereskedők
Megkeresésünkre az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnökségének illetékesei elmondták, hogy a korábban bejelentett és már folyamatban lévő "Csillagszóró hadművelet" karácsony közeledtével tovább erősödik. Az akció, amelynek keretében 2008 első hetéig ötezer szakember bevonásával negyvenezer ellenőrzést terveznek lefolytatni hét szervezettel karöltve, nagy valószínűséggel az ünnepek alatt lesz koncentráltan érezhető a kereskedelmi egységeknél.
Bár kérdésünkre a hatóság képviselői arról nem nyilatkoztak, hogy pontosan milyen jellegűek lesznek az ünnepi razziák, a korábban megjelent publikációik szerint 550 munkatárssal tízezernél több munkaügyi ellenőrzést végeznek arra vonatkozóan, betartják-e az ünnepi nyitva tartás során a munka- és pihenőidő szabályait a munkáltatók. Jó tudni, hogy előzetes bejelentésük szerint vizsgálni fogják a rendkívüli munkavégzéshez kapcsolódó munkabér megfizetését is.
A Csillagszóró hadművelet során eddig nyolcvanmillió forint bírságot szabtak ki az illetékes hatóságok. Karácsony és szilveszter környékén ez az összeg a koncentrált munkaügyi ellenőrzések révén megsokszorozódhat.
Karácsonyi pörgés a 22-es csapdájában
A karácsonyi kereskedelmi csúcsszezon siralmas munkaügyi vonatkozásaiért szakértők szerint sem a munkáltatók, sem pedig a háborgó munkavállalók nem okolhatóak.
Mátraházi István szerint a probléma magában a munkaügyi szabályrendszerben és az adórendszerben keresendő. Szerinte nem várható el a munkáltatóktól, hogy a valóságnak megfelelő munkaidővel jelentsék be a dolgozót és reális mértékben jegyezzék a túlórákat - legalábbis a jelenlegi súlyos adóztatási rend mellett. S a munkavállalók sem örülnek annak, amikor december 24-én délután még mindig a boltban kell állniuk az ügyes-bajos vevőkre koncentrálva, mindenfajta kompenzáció nélkül.
A KASZ alelnöke szerint ez a kétoldalú kiszolgáltatottság csak abban az esetben fog oldódni, ha a megszorító intézkedések hatása enyhül. Ez azonban egy-két éven belül nem fog bekövetkezni. Addig pedig maradnak az erősödő munkaügyi ellenőrzések, az azoktól rettegő munkáltatók és a felháborodott munkavállalók.
Garai Katalin
Menedzsment Fórum
