Az intézet szerint a bővülés húzóereje a belső kereslet lesz, ami kisebb kockázatot rejt 2002-ben, amennyiben a fiskális politika túlfűti a gazdaságot.
A második negyedéves számok tükrében nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság megsínyli az Európai Unió keresletének csökkenését - áll az EIU országjelentésében. Az exportpiacok gyengélkedésének köszönhető az ipari teljesítmény visszaesése is. Az intézet leszögezi, hogy a kiviteli dinamika nem csökkent katasztrofális mértékben, de a lassulás szemmel látható. Az év egészére az EIU a tavalyitól jóval elmaradó, de nemzetközi összehasonlításban még mindig figyelemre méltó 13,5 százalékos exportbővülést vár. A csökkenés a külső piacokon tapasztalható dekonjunktúra mellett a gyorsan növekvő reálbérek és a forintfelértékelődés számlájára is írható.
A magyar GDP-bővülésben növekvő szerepet játszó belső kereslet az idén jelentősen, mintegy 1,4 százalékkal haladja meg a bruttó hazai termék növekedési ütemét. Az EIU ez évben 4,2 százalékos bővülést vár, amit a beruházások kedvezőtlen alakulásával is alátámaszt. A magyar vállalkozásoknál megállt az új kapacitások építése, ezért valószínűtlen, hogy az év második felében az ipari kibocsátás jelentősen gyorsulna, vélik az EIU kutatói.
Jövőre 4,5 százalékkal bővülhet a GDP, ennek kockázatai pedig elsősorban külső eredetűek. Ilyen például a latin-amerikai térség (főleg Argentína) körüli bizonytalanság kiterjedése a feltörekvő piacokra, amelyet azonban a magyar gazdaság erős alapjai és jó mutatói révén elkerülhet. Belső kockázatként a kutatóintézet a túlfűtöttséget említi meg. A választások előtt a fiskális politika túlságosan expanzívvá válhat, hogy ezzel ellensúlyozza a külső lassulás hatásait. A központi bank monetáris politikája valószínűleg szigorú marad, amire jövőre szükség is lehet, amennyiben meg kell előzni egy esetleges ár-bér spirál beindulását.
Új húzóerő a belső kereslet
Az idén 4,2, jövőre 4,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság - írja tanulmányában az Economist Intelligence Unit (EIU).
