A szakképzés átalakítására vonatkozó elképzelések, a duális rendszer víziója és az ezeket szükségessé tévő indokok már tavaly nyáron említésre kerültek a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik sajtótájékoztatóján (lásd: Megvan, honnan lehet egymillió munkahelyet létrehozni). A konkrétumokra azonban egész idáig kellett várni, hiszen a Széll Kálmán Terv erre vonatkozó része is csak elképzeléseket tartalmazott (lásd: Reform az oktatásban: az állam és a piac fog diktálni). Csütörtökön viszont végre nyilvánosságra került a Nemzeti Munka Terv, melynek egyik fejezete ezt a részt taglalja.
Az elsődleges és legfontosabb célja a kormánynak a foglalkoztatottság növelése, ehhez azonban a munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyát kell megteremteni. Ugyan az oktatás és a képzés majdani átszervezésével a piaci igényeknek megfelelő álláskeresők kerülhetnek a piacra, többségük közmunkásként lehet foglalkoztatva.
Jönnek a fiatal munkavállalók
"A kétkezi munka leértékelődött, egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki, egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést, vagy szakmai végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert. Az egyes iskolatípusokban (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) tanulók számának alakulása igazolja, hogy a képzési szerkezet torzult" – magyarázza a Terv.
Az általános képzés után a tanuló választhatja a mindössze 3 éves szakiskolát továbbtanulás céljából, ahol a 10. évfolyamtól kezdve tanulószerződéssel alkalmazva szerezhetne gyakorlatot valamilyen egyházi, nonprofit vagy költségvetési szerveknél. A kismunkásokat a gazdasági szektorban tevékenykedő gyakornokokéhoz hasonló juttatások és kedvezmények illetnék meg.
A 7.-8. évfolyamtól kezdve egy újfajta pályaorientációt szeretne a kormány működtetni, és egy szakmatanulás hasznosulását mérő pályakövetési rendszer kialakítását is tervezi. Ezektől azt remélik, hogy a nyomon követésnek köszönhetően az egyén nem kényszerül pályakorrekcióra, vagy pályaelhagyásra, hiszen a rendszerből szerezhető információk révén a megfelelő iskola megfelelő képzésére jelentkezhetnek majd.
Nem kell tanári végzettség
A beiskolázás szakágazatonként történik majd, hiszen a kormány a létrehozott ágazati szakbizottságok mintájára maximum 23 területet alakítani ki. Változásnak tekinthető az is, hogy abban az esetben, ha bizonyos szakoktatókból hiány lenne, az iskola meghatározott időre eltekinthet a pedagógus végzettség meglététől. A leendő tanárnak azonban vállalnia kell évi 30 óra pedagógia továbbképzésen való részvételt a pedagógus végzettség megszerzéséig.
Híd-program
A tanulási gondokkal küzdő, esetleg kortársaitól tudásban lemaradt gyerekek számára a felzárkóztatást a Híd-program fogja biztosítani. Ilyenre általános iskola előtt és annak befejeztével is lesz lehetőség. A kiscsoportos felzárkóztatással megakadályoznák, hogy az alapfokú képzést követően ne legyen olyan nagymértékű a lemorzsolódás. Így csökkenhet a 9. és 10. osztályokban tapasztalható sikertelenség is, hiszen az előbbi esetében 25-30 százalékos, addig a 10. évfolyamon átlagosan 15-17 százalékos a bukási arány. Bár arról nincsenek adatok, hogy az átalakítástól milyen mértékű mérséklődést várna a kormány az oktatást elhagyó, évismétléssel szembenéző diákok arányát illletően.
Megszűnő képzések
Az OKJ-n belül a kormány egyes képzések összevonását vagy akár teljes kivezetését is szeretné megvalósítani. Utóbbira azok esetében lehet számítani, amelyeken az elmúlt években nem volt oktatás. Így az egymásra épülő, a részképzések valamint az egyes elágazások megszűnése történhet.
Székely Sarolta
mfor.hu
