Hozzátette az új tervek követik a nemzetközi trendeket, s várakozásuk az, hogy a globális GDP-nél gyorsabban nő majd a piaci részesedésük.
A Philips folyamatos nyereségnövekedést tervez 2011-2015-ben, éves szinten legalább 2 százalékkal nagyobbat, mint ahogyan a világgazdaság bővül. A kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredménye a tervek szerint 10-13 százalék közötti lesz, miközben az összes nyereséghez képest kétszeresen növekvő egy részvényre jutó nyereséggel számol.
Benedikt Laux kifejtette, a Philips 2015-ös terveinek megvalósításában a vállalat közép és dél-kelet európai országai, valamint Magyarország is fontos szerepet játszik egyrészt a régióban jelen lévő gyártási és beszállítói háttéren, másrészt az egészségügyi és világítástechnikai modernizáción, valamint a háztartások vásárlásain keresztül.
A hollandiai székhelyű Philips több mint 118.000 főt alkalmaz a világ több mint 60 országában. A 2009-ben 23 milliárd eurós forgalmat elérő cég piacvezető pozíciót tölt be például a szívbetegség- és az akut ellátásban, az energiahatékony világítástechnikai megoldások, a síkképernyős televíziók és a hordozható szórakoztató elektronika terén.
Szerdán ismertették a Philips egészségügyi felmérését is, amely szerint a magyar lakosság 42 százaléka valamilyen krónikus betegségről számolt be, ebből a 40-59 éves korosztály közel fele jelezte, hogy tartós, krónikus egészségügyi problémái vannak. A kutatás szerint a következő öt évben a válaszadók 36 százaléka tart szív- és érrendszeri megbetegedésektől, míg az onkológiai-jellegű betegségektől csupán 12,1 százalékuk.
A magyar adatok alapján ugyanakkor minden második ember halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozza, amely éppen a kétszerese a daganatos betegségekben elhunytak számának.
A kutatás több trendet is felvázol. Így többek között azt, hogy a Föld lakossága eddiginél gyorsabban öregszik: 2000-ben a hatvan év felettiek száma megközelítette a 600 millió főt, majd 2006-ra körülbelül 700 millióra emelkedett. A szám 2050-re valószínűleg megháromszorozódik, amikor gyakorlatilag 2 milliárd ember tartozik majd a hatvan felettiek kategóriájába. Következésképpen 2100-ra a fejlett világ fele krónikus betegségekben fog szenvedni.
A tanulmány szerint az egészségügynek túl kell lépnie a hagyományos, helyzeti kezeléseken. Olyan megoldásokat kell keresnie, amelyek a kórházi és otthoni környezetben egyaránt a megelőzést, a szűrést, a diagnózist, a kezelést, valamint a megfigyelést szolgálják. Alapvető a magyar társadalom egészségtudatosságának növelése, s olyan szociális intézmények létrehozása, amelyek elsősorban a megelőzésre, szűrésre és diagnózisra szakosodnak, továbbá a kórház központú szolgáltatástól a betegközpontú ellátás felé közelítenek.
A felmérés szerint míg Európában 100.000 lakosra átlagosan 1,8 CT berendezés jut, addig Magyarországon 0,7. Kórházi ágyakból ugyanakkor az EU átlagnál majdnem harmadával több férőhely áll a magyar betegek rendelkezésére.
MTI
