Egy ilyen szabályozás határozott igénye volt a munkáltatói érdekképviseleteknek az Országos Érdekegyeztető Tanács korábbi ülésén. Mivel a szakszervezetek általánosságban utasították el az ügyeleti idő szabályozásával együtt előterjesztett javaslatokat, külön-külön nem véleményezték az egyes indítványokat.
A törvényjavaslat ugyancsak a munkáltatói érdekképviseletek igényét figyelembe véve, ha nem is az általuk javasolt mértékben, de emelné az általánosan használható munkaidőkeret mértékét. A munkaidőkeret intézménye azt jelenti, hogy a munkáltatónak ezen időszak átlagában kell eleget tennie a napi, heti munkaidőnek.
Jelenleg általánosságban két hónapnyi munkaidőkeret átlagában kell biztosítani a napi 8 órás, a heti 40 órás munkaidőt, ezt emelné a javaslat 3 hónapra. A munkaidőkeret átlagában kell eleget tenni a túlórával, ügyelettel, a munkavállalóval többletmunkára kötött egyéni szerződéssel növelt munkaidő heti korlátozásának is.
A munkáltatói érdekképviseletek az európai uniós irányelv szerint még elfogadható 4 hónapos általános keretet szorgalmazták. A javaslat szerint az idénymunkánál maradna a 4 hónapos keret. A kollektív szerződések esetén ez a keret az európai uniós irányelvvel egyezően egységesen fél év lenne.
Ugyanakkor a javaslat szerint megszűnne az a jelenlegi lehetőség, hogy folyamatos, többműszakos, idénymunkás, készenléti munkakörökben a kollektív szerződés egy éves keretet is vállalhat. Ez nem felel meg az európai uniós irányelvnek, ezért a kollektív szerződés ezeknél a munkaköröknél is csak legfeljebb fél éves keretről állapodhatna meg.
