Hecckampány: több százezres "keleti hordák"
A bővítés előtti hetekben Nagy-Britanniában is durva kampány zajlott - főleg a konzervatív sajtóban és a Konzervatív Párt részéről - a munkaerőpiac lezárásáért. A legnagyobb bulvárlap, a The Sun apokaliptikus jóslatokat tett közzé a brit betegeket kórházi ágyaikból kiszorító "kelet-európai kedvezményturisták százezreiről", és azt írta: "Kelet-európaiak hordái várnak szegényes javaikkal teli bőröndjeikkel a nagy-britanniai új életre, amint az ajtó kitárul" - áll a Financial Times MTI által idézett csütörtöki cikkében.
A közvéleményt nem csak Nagy-Britanniában riogatták a kelet-európai élősködők rohamával. Hans-Werner Sinn, a münchen Ifo gazdaságkutató intézet vezetője tavaly áprilisban még valós veszélynek tartotta, hogy "jóléti turisták" tömegei árasztják el az EU-t. A Németországba áttelepülők számát szakemberek akkor évi 15 ezer és negyedmillió közé tették, s elsősorban az új tagországokhoz közel fekvő bajor tartományt nyilvánították "veszélyeztetett övezetnek". A csatlakozás előtt az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés még 220 ezer bevándorlót valószínűsített évente, számolt be korábban a Menedzsment Fórum.
Az ellenzők véleményüket három érvre alapozták: egyrészt csaknem minden csatlakozott ország egy főre jutó GDP-je messze elmarad az EU-átlagtól, másrészt a szociális juttatások rendszere sokkal fejletlenebb, mint Nyugat-Európában. Harmadrészt a kelet-európai országok többségében az átlagos nettóbér nem éri el a németországi szociális segély szintjét.
Egyesek emiatt attól tartottak, hogy a tagállamok majd abban fognak versenyezni egymással, melyikük tudja jobban elrettenteni a letelepedni kívánókat. Emiatt várható - tették hozzá -, hogy fokozatosan leépítik jóléti rendszerüket. Szerintük tehát a feltételezett migráció miatt a nyugat-európai állampolgárok szociális juttatásai is veszélybe kerülhetnek.
Mások szerint csupán tudatos hecckampányról volt szó: Peter Havlik, a bécsi gazdaságkutató intézet Kelet- és Közép-Európáért felelős szakértője például populista, szavazatok szerzését célul kitűző politikai lépésnek minősítette, hogy az EU-tagállamok túlnyomó többsége lezárta munkaerőpiacát a csatlakozó országok előtt.
Nincs ok a félelemre
A tömeges bevándorlás elméletének ugyanis több tényező is ellentmond. Egyrészt már több tanulmány kimutatta, hogy a közép- és kelet-európai munkaerő csupán kis mértékben mobil. Másrészt a nyugat-európai lakosság folyamatosan öregszik: a nyugdíjas korosztály létszáma Európában három évtized alatt várhatóan megduplázódik. Ráadásul a bevándorlók maximálisan 200 ezerre prognosztizált száma roppant csekély az EU össznépességéhez vagy a már évek óta az EU határain belül élő és dolgozó milliós kisebbségek lélekszámához képest.
Közép- és hosszútávon tehát munkaerőhiányra számíthatnak a most még munkahelyeik és jóléti rendszerük miatt aggódó EU-s országok.
Menedzsment Fórum/MTI
Uniós hecckampány: fantommá váltak a kelet-európai hordák
Bár több tízezer kelet-európai munkavállaló érkezett az EU tavaly májusi bővítése óta a munkapiacukat megnyitó uniós tagországokba, a megjósolt tömeges jóléti turizmus azonban elmaradt. A háttérben egyesek szerint tudatos, a realitásokra fittyet hányó hecckampány állt.
