A nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, közel annyian, mint az előző év azonos időszakában.
2002 első kilenc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 18.3%-kal haladta meg a 2001. azonos időszakit. Ezen belül a versenyszférát 14.0%-os, a költségvetést 29.3%-os keresetemelkedés jellemezte. Ez utóbbi terület magas keresetnövekedési ütemét a 2001. év közben történt központi intézkedések áthúzódó hatása, és az idei illetményemelések (a minimálbér 40-ről 50 ezer forintra történő emelése, a köztisztviselők 7%-os, a hivatásos katonák 50-70%-os illetményemelése, valamint szeptember hónaptól a közalkalmazottak 50%-os alapbéremelése) magyarázzák.
Az alkalmazotti adókedvezmény szeptembertől (3000 Ft/fő/hó összegről 9000 Ft/fő/hó összegre) történő emelése miatt január-szeptemberben a nettó átlagkereset növekedési üteme (18.6%) meghaladta a bruttó átlagkeresetét.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 2002. január-szeptemberben 115,200 Ft volt (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 81,600 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 157,600 Ft); a versenyszférában dolgozók átlagosan 112,700 Ft-ot (ezen belül a fizikaiak 81,700 Ft-ot, a szellemiek 176,100 Ft-ot), a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 122,000 Ft-ot (ezen belül a fizikaiak 82,200 Ft-ot, a szellemiek 138,500 Ft-ot) kerestek.
A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 120,000 Ft volt, ez 17.6%-os növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest. A munkajövedelem kereseten felüli része 2002. január-szeptemberben munkavállalónként átlagosan 4.0%.
Vágtató reálkeresetek
A KSH közleménye szerint 2002. január-szeptemberi időszakra vonatkozó bruttó nominális átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,6 százalékkal, a reálkereset (a fogyasztóiár-index 5,4 százalékos növekedése mellett) 12,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
