Rádió, bank, energia
3. E-Star
A cég méretét tekintve ugyan nem számít a legnagyobb magyar vállalkozások közé az energiaszolgáltató, azonban eddig nem nagyon volt példa arra, hogy tőzsdei vállalat jelentsen csődöt, így mindenképpen „megérdemli a dobogós helyet” ennek megtörténte. A vállalat az elmúlt években ambiciózus terjeszkedést folytatott, hazai mellett a környező országokban szerzett meg helyi (hő)energia-szolgáltatásokra megbízást. Emellett a közelmúltban egy lengyel szektortársat is felvásárolt az E-Star. A dinamikus terjeszkedés ugyanakkor nem saját forrásokból, hanem döntően hitelekből és kötvénykibocsátásból valósult meg.
A problémákat pedig nagyon leegyszerűsítve az okozta, hogy az önkormányzati ügyfelek jelentős számban nem egyenlítették ki a vállalat felé a kötelezettségeiket, miközben az adósságok terhei "ketyegtek". Így a cég likviditása finanszírozhatatlanná vált, hiába mondta fel év közben folyamatosan szerződéseit a vállalat. (Sorrendben Marosvásárhely, Hódmezővásárhely, Vámospércs, Sárospatak voltak azok a települések, melyekkel szakított a társaság az elmúlt időszakban.) A jelentős összegű lejáró hitelek és kötvények pedig nehéz helyzetbe sodorták a céget, mely egyes eszközök eladásából, illetve a végül (részben) befolyó kintlevőségekből ugyan ideig-óráig foltozgatta a lyukakat, ám végül csődvédelmet kért.
4. Neo FM
A rádió története meglehetősen érdekes, hiszen a létrejöttét biztosító döntés is sok kérdőjelet hagyott maga után. Még az előző kormány idején döntöttek az országos rádiófrekvenciák sorsáról, amikor a két korábbi szereplő, a Danubius és a Sláger elvesztette a sugárzási lehetőséget, és a helyüket a Class és a Neo FM foglalhatta el. A döntés indokaként a magasabb médiaszolgáltatási díjat hozta fel az akkori médiahatóság, ám a sajtó jelentős része arról írt, hogy nem ez, hanem politikai okok játszottak szerepet a frekvenciák újraosztásában.
Nehéz megállapítani, hogy ez az indíttatás mennyire játszott szerepet abban, hogy a Neo rendszeresen nem teljesítette a hatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét, az azonban tény, hogy közel 800 millió forint volt a rádiót üzemeltető társaság tartozása a hatóság felé a be nem fizetett médiaszolgáltatási díjak miatt. Ezt saját erőből nem tudták finanszírozni, így június közepén csődvédelmet kért a kereskedelmi rádiót üzemeltető társaság, magyarázatuk szerint a céljuk az volt, hogy hosszabb távon befektetőt találjanak.
Két nappal később született a döntés, hogy hivatalosan felmondta a Neo FM kereskedelmi rádiót működtető FM1 Zrt. -vel kötött műsorszolgáltatási szerződését a Médiatanács. A felek ezt követően előbb nyilatkozatokban igyekeztek az igazukat bizonygatni, majd a csatorna augusztus elején felmondott minden dolgozójának. Ezt követően még három hónapig volt hallható a rádió, majd november 9-én elhallgatott a Neo.
A történet ezt követően megrekedt, hiszen a csatornát korábban üzemeltető vállalakozás tulajdonosa azt közölte nem kívánja kifizetni tartozásait, így a mintegy egymilliárd forintos frekvenciadíj-tartozását.
5. Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet
A magyar bankszektort, ellentétben a nemzetközi helyzettel a válság ellenére is elkerülték a csődök, így némileg meglepő volt, hogy az idén egy hazai pénzintézet ilyen sorsra jutott. A felügyelet június 1-jén vonta vissza a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és rendelte el végelszámolását. A PSZÁF az intézkedést azzal indokolta, hogy a cég elveszítette tőkéjét, illetve szavatoló tőkéje negatívvá vált. Ez nem teszi lehetővé a biztonságos működést a takarékszövetkezet ügyfelei és partnerei számára, és súlyosan sérti a hitelintézeti törvény előírásait is. A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet mintegy 17 ezer betétessel rendelkezet, mérlegfőösszeg szerint piaci részesedése ugyanakkor a hitelintézeti szektorban nem érte el a két ezreléket sem.
Néhány nappal később ugyan kinyitottak a fiókok, ám utalásokat és kifizetéseket nem teljesítettek. A felszámolási eljárás megindítása egyúttal az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) helytállási kötelezettségének beálltát is jelentette, mely később az előírásoknak megfelelően helytállt a betétesek felé.
November közepén az ORFK azt közölte, hogy a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke is érintett abban a csalássorozatban, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) három budapesti, egy kecskeméti és egy soltvadkerti embert tartóztatott le, igaz az ügynek nem volt közvetlenül köze a takarékszövetkezet csődjéhez.
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet működésével összefüggésben ugyanakkor a PSZÁF és több hitelkárosult tett különböző helyeken feljelentést. Augusztusban a PSZÁF összesen 27 millió forint bírságot szabott ki a csődbe ment takarékszövetkezet volt vezetőire: I. Tibornét ügyvezető igazgatót 3 millió forint, T. Józsefné pénzügyi és számviteli ügyvezetőt 4 millió, Ó.-K. Gábor üzletági ügyvezetőt és P. Andrást felügyelőbizottsági elnököt 5-5 millió, H. Béla igazgatósági elnököt pedig 10 millió forintos bírsággal sújtotta.
mfor.hu
