A szamurájnak csupán egyetlen parancsolója volt, saját értékrendje, és az urához való hűsége ennek elválaszthatatlan részét képezte. Hasonlóan kell működni egy cég vezetésének és egyes vezetőinek, írja elemzésében a Világgazdaság.
[ajanlo=194][igazitas=left/]Elliot Jacques pszichoanalitikus, a japán filozófia szakértője szerint a vezetőknek ugyanazokat a szempontokat kell szem előtt tartaniuk, mint egykoron a szamurájoknak. Ezek közé tartozik a tökéletességre való törekvés, az erények mindennapi használata, az adott szakma folyamatos fejlesztése, valamint a sorsba vetett feltétlen bizalom, hogy ami történik az úgy helyes, és abból kell kihozni a legtöbbet.
A szamurájnak a sikerhez két összetevő harmóniáját kellett elérnie: az ura akaratát és a bushido szellemiségét. Utóbbi gyakorlatilag egy "etikai kódex": azokat az íratlan szabályokat jelenti, amelyeket a fegyveres nemeseknek be kellett tartaniuk.
Japán leghíresebb harcosa, Muszasi számára a stratégia és a taktika azonos értékkel bír: mindkettő fontos lecke. A mai üzleti hadviselés összetettsége ugyanezt a hasonlóságot érzékelteti a stratégia és a taktika között. A mai üzleti világban ugyanis elengedhetetlen, hogy stratégiai lehetőségeinket és azok végrehajtását ugyanolyan szigorral vizsgáljuk meg.
Muszasi szerint a stratégiák, ha egyszer beváltak, még nem biztos, hogy másodszor is jónak bizonyulnak. A legjobb menedzser integrálja az összes lehetséges inputot, és megnézi ezek kihatásait. Ezt követően a menedzser elméjében - vagy lelkében - születik meg a megfelelő cselekvési terv, írja a Világgazdaság.
Vállalatvezetők: modernkori szamurájok
A szamurájnak csupán egyetlen parancsolója volt, a saját értékrendje, és az urához való hűsége ennek elválaszthatatlan részét képezte. Hasonlóan kell működni egy cég vezetésének és egyes vezetőinek, írja elemtzésében a Világgazdaság.
