Ismer kivételt a bizottság is. Mely cégeket érintene a változás? Táblázat!
Komoly erőt jelent az aranyrészvény
A bizottság kifogásai szerint az aranyrészvényekkel az állam jelentősen korlátozhatja a versenyt, hiszen az azokhoz kapcsolódó jogosítványokkal lényegében bármibe beleszólhat, ami a vállalatot érinti. Így például csak a jóváhagyásával lehet tőkét emelni (vagy leszállítani), de a szétválás, összeolvadás is csak az állam bólintásával valósulhat meg. Így volt ez például akkor is, amikor a Matáv és a Westel összeolvadt.
Ezzel a jogosítvánnyal együtt - ha úgy tetszik - kevesebbet is ért az adott vállalat, hiszen az esetleges befektetőknek komolyan kellett számolni az állam elképzeléseivel is. Akkor is, ha mindössze egy szavazattal rendelkezik (mint például az OTP és a Magyar Telekom esetében).
Az unió lényegében egyetlen esetben ad engedélyt az aranyrészvény használatára: azoknál a a vállalatoknál, amelyek valamilyen nemzetgazdasági vagy nemzetbiztonsági funkciót töltenek be. Egy bank vagy egy olajtársaság - a szalámigyárakról nem is szólva - nyilván a legkevésbé sem szolgál efféle feladatokat.
Marad még állami tulajdon
Ha az Országgyűlés az idén végre elfogadja a javaslatot, jelentősen leszűkül az állami részesedésű cégek aránya. A tartósan állami tulajdonrésszel rendelkező társaságok közé tartozik majd például továbbra is a Tokaj Kereskedőház (ebben 99 százalékos az állami tulajdon), valamint a vízmű társaságok, amelyekben ötven százalékos plusz egy szavazat tulajdonrésze van az államnak. Ezt a kört bővíti természetesen a MÁV, a GYSEV (ötven százalék plusz egy szavazat), a Hungarocontrol és a 2005-ben 75 százalék erejéig privatizált Budapest Airport (szintén 25 százalék plusz egy szavazat).
F. SZ. E.
