A szervezeti viselkedést a szervezeti kultúra, azaz azon belső értékek, szokások, szabályok, hagyományok alakítják, amelyek kiindulópontjai a vezetői minták és az ezeken alapuló elvárások. A szervezet működése során többféle, adott esetben nem kongruens jelzést ad ki. Ezek értelmezett hányada válik tényleges információvá a környezet számára. Ezen jelzéseknek nagy része nem kommunikációs szándékú, hanem a szervezet vagy tagjainak viselkedéséből levont következtetések, illetve a szervezet más céllal végzett tevékenységéből értelmezett, másodlagos információk; ez az úgynevezett szervezeti metakommunikáció. Annak ellenére, hogy ezek a rendszerek nem közvéleményformáló céllal működnek, mégis erősen befolyásolják a szervezet külső megítélését.
Számos vezető felismerte ezen másodlagos információk jelentőségét, és ennek tudatában fejleszti a vállalatot. A belső kommunikáción kívül fontosnak tartják, hogy munkatársaik részére színvonalas munkahelyi környezetet, előremutató informatikai infrastruktúrát, folyamatos szakmai fejlődést és barátságos légkört biztosítsanak.
A jól tájékoztatott alkalmazott elfogadja a szervezeti célokat, és azokat szervezeten kívül is megfelelően tudja képviselni. Tudnunk kell, hogy az informális hatások jelentősek, erősen befolyásolják a környezetnek a szervezethez való viszonyát. Ennek egyik jellegzetes példája az, mit mesél valaki a munkahelyéről.
A szervezet "metakommunikációját" csak indirekt módon befolyásolhatjuk. A vezetők viselkedése, a munkatársakkal való bánásmód, a problémák és a konfliktusok kezelésének mikéntje határozza meg a munkatársak szervezethez való viszonyát.
Több évtizedes tapasztalatom alapján azt gondolom, hogy a vezetői és a személyzeti tevékenység egyik fontos feladata az emberarcú, jó hangulatú szervezet kialakítása, mert csak így érhető el a magas minőség és az ügyfélközpontú működés a vállalat folyamatos fejlődése közben.
Viselkedik-e a vállalat?
Napjainkban sok szó esik a kommunikációról, a szervezeti kultúráról, a szervezeti viselkedésről. Ezek a tényezők nagymértékben befolyásolják egy vállalat piaci szereplését, működésének hatékonyságát. A szakirodalomban a kommunikációt céltudatos, akaratlagos tevékenységnek tekintik a szerzők.
