5p

Néhány éve a makói gázmező volt a sláger, melyet most kanadaiak és szerbek próbálnak kiaknázni, azonban ezen kívül is van elég lehetséges lelőhely Magyarországon. A Mol például most éppen Somogy megyében kutatna egy osztrák céggel közösen, de ugyanabban a régióban mások is lehetőséget látnak. Mfor.hu-háttér.

Sokan látnak fantáziát a magyar olajban és gázban

Majdnem húsz cég termel vagy kutat jelenleg szénhidrogént Magyarországon, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint több mint kétszáz bányatelek és majdnem ugyanennyi kutatási engedély van regisztrálva. A legnagyobb szereplő a Mol, mely az összes bányatelek majdnem 90 százalékával és az összes kutatási terület majdnem felével rendelkezik. Rajta kívül azonban mások is aktív szereplői a piacnak, amerikai, brit, osztrák és ausztrál vállalat is lát fantáziát a magyar olajban és gázban.

A magyar gázvagyon két fő területre különíthető el Magyarországon: eddig az Alföldön és a Dunántúlon találtak jelentősebb mennyiségű szénhidrogént. Előbbi helyen elsősorban Szeged és Makó, valamint Szolnok környékére koncentrálódnak a sikeres fúrások, míg a Dunántúlon elsősorban Zala és Somogy megyében jártak sikerrel a szakemberek. Az eddigi információk alapján utóbbi lelőhelyek folytatódhatnak Szlovénia és Horvátország irányába, ezért többször volt már szó közös kitermelésről és kutatásról.

A magyar gázvagyon elsősorban szerencsés geológiai adottságainknak köszönhető, azonban az előbb említett két nagy tömb esetében különböző a helyzet: az Alföldön földtörténeti szempontból fiatal, porózus, laza, üledékes kőzetekben található ez az ásványkincs, a Dunántúlon idős, töredezett, karsztos kőzet rejti. A különbség oka az, hogy a Kárpát-medence két nagy kéreglemez találkozási pontján fekszik: az egymásba préselődő kontinentális lemez és az afrikai lemez határán.

A magyar olaj- és gázvagyon nagy részét már a huszadik század harmincas-negyvenes éveiben is ismerték, és próbálkoztak is kitermelésükkel. Akkor azonban egyrészt a technológia nem tette lehetővé a nyersanyagvagyon kiaknázását, másrészt pedig a gáz világpiaci ára miatt nem volt kifizetődő a drága kutatás és termelés. Az elmúlt években azonban a szénhidrogének árának emelkedésével és a készletek csökkenésével párhuzamosan időről időre felvetődött az ötlet, hogy a drágább mezőket is kiaknázzák világszerte.

Makóból nem lett Dallas, de Somogyból még lehet

Az elmúlt évek legnagyobb slágere a makói gázmező volt: a kanadai Falcon 2007-ben jelentette be, hogy 600 milliárd köbméternyi gázt találtak az alföldi város közelében. Ez a mennyiség nagyjából 40-50 évre megoldotta volna Magyarország teljes szükségletét. Már a kezdetek kezdetén problémákról lehetett hallani, ugyanis a gáz 6 kilométer mélyen van a földben, emiatt drága és kockázatos a kitermelése.

A kutatásokba később bekapcsolódott az amerikai óriáscég, az Exxon Mobil és a Mol is, sokáig úgy tűnt, hogy sikertörténet lehet a makói gázból. Az első problémák 2009 őszén jelentkeztek, amikor a sokadik kutatófúrás után sem tört fel a nyersanyag. Néhány hónappal a kudarc után 2010 februárjában az Exxon és a Mol kiszállt a közös üzletből, majd idén júniusban a Falcon a szerb NIS-t vette be társnak.

A jelek szerint most Makóról Somogyba tehetik át székhelyüket a hazai gázkitermelők: a Mol a héten írt alá együttműködési megállapodást az osztrák Rohöl-Aufsuchungs AG-val (RAG), a felek az inkei területen fognak közös fúrásokat végezni. A RAG magyar leányvállalatának, a RAG Hungary West Kft.-nek három kutatási engedélye van a területen, illetve a Mol is rendelkezik egy saját bányatelekkel. Az inkei gázzal azonban hasonló problémák lehetnek, mint Makón: az eddigi adatok szerint az RAG kutatási területein 5,1 kilométer mélységben húzódik meg a nyersanyagvagyon. Kérdésünkre a Molnál nem kívánták bővebben kommentálni a kutatások jelenlegi állását és a kitermelés lehetséges időpontját. Az RAG kutatási engedélyei szerint egyébként 2014 szeptemberéig vizsgálódhat az Inke-mezőn.

Somogyban sem csak a Mol és az RAG lát fantáziát, hiszen míg a meglévő bányatelkek többnyire az Alföldön vannak, a kutatási területek eloszlása sokkal egyenletesebb. Vagyis a többi hazánkban fúró cég is egyre inkább a somogyi és zalai gázvagyonra hajt. Szintén az inkei koncesszió része például az a Mezőcsokonya mellett található kutatási terület, mely a Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonában van. A cég a Bahamákon bejegyzett HHE America tulajdonában van, de korábban a brit Matra is fúrt ugyanezen a területen. Mellettük a szintén a HHE America tulajdonában lévő Blue Star 95 Kft. végez fúrásokat Horvátkút, Nagyatád és Pat térségében.

Több kilométer mélyen

A magyar gáz legfőbb problémája az lehet, amit már a makói és az inkei lelőhely esetében is említettünk: nagyon mélyen van a nyersanyag a földben. Ez pedig több okból is problémás, drága és kockázatos kitermelni. Ebben pedig geológiai okok is közrejátszanak, ugyanis hazánkban kifejezetten magas az úgynevezett geotermikus grádiens, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 15-20 méterenként emelkedik egy Celsius-fokkal a hőmérséklet a föld alatt. A nemzetközi átlag ebben a tekintetben 33 méter, míg a legalacsonyabb grádiens Dél-Afrikában található, ahol 127 métert kell fúrni egy fok emelkedéshez.

Magyarországon a legnagyobb mélységet, 5842,5 métert Hódmezővásárhelyen érték el egy fúrás során, s az ott mért belső hőmérséklet 237 fok volt a fenti okok miatt. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint a jelenlegi bányatelkek és kutatási területek közül a legkisebb mélység 600-800 méter, a lelőhelyek többsége azonban több mint egy kilométer mélyen van és nem ritka a 4-6 kilométeres mélység sem.

Cikkünk folytatódik, a következő napokban annak próbálunk majd utánajárni, mennyire kifizetődő a magyar olaj- és gáztermelés, a kutatásokon kívül milyen kézzelfogható eredmények vannak eddig.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!