Március 27-étől április 12-éig lehet ajánlatokat tenni a felszámolás alatt álló Buda-Cash Brókerház Zrt. egy kft-ben meglévő üzletrészére az effajta árverésekre fenntartott Elektronikus Értékesítési Rendszeren. A BC INGATLAN Ingatlanberuházó és Forgalmazó Kft. üzletrészéről van szó, mely társaságot a Buda-Cash Brókerház 2007 augusztusában alapította, s amely tavaly február óta ugyancsak felszámolás alatt áll. Két tulajdonosa közül a Buda-Cash 98,23 százalékos üzletrészt birtokol, míg a PK Ingatlan, Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. 1,77 százalékost.
A BC Ingatlan Kft. törzstőkéje 560 millió forint, ami azt jelenti, hogy a Buda-Cash üzletrészének az értéke 550,1 millió. Legalábbis papíron, hiszen az a felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. becslése szerint ma alig 61 millió 122 ezer forintot kóstál. E nagyfokú leértékelődés minden bizonnyal összefüggésben áll azzal, hogy a Buda-Cash egyike volt annak a három hazai brókercégnek (a másik kettő a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor Értékpapír Zrt.), amelyek hat éve, 2015 február végén, március elején botrányba keveredtek, mely nyilvánosságra kerülését követően alig néhány nappal meg is indult a felszámolási eljárásuk.
Amelyek során a PSFN a megmaradt és azonosítható vagyonelemek – mint amilyen a BC Ingatlan most meghirdetett üzletrésze – elárverezésével próbál visszaszerezni minél több pénzt, hogy abból enyhítse a brókercégek pórul járt ügyfeleinek veszteségeit, vagyis legalább részben kártalanítsa őket.
Ezen – immár tehát több mint hat éve tartó – folyamat alakulásáról egy ideig a PSFN a honlapján rendre tájékoztatott, ám ezek a közlemények az utóbbi években elmaradoztak: a Buda-Cash és a Quaestor esetében 2018-as, a Hungária esetében 2019-es a legfrissebb bejegyzés. Pedig több tízezer károsultról van szó, akiknek a becslések szerint összesen közel 29 milliárd forint anyagi veszteségük keletkezett.
A legilletékesebbhez, a PSFN-hez fordultunk, hogy megismerjük az aktuális helyzetet.
Válaszában a szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi szervezetek felszámolási eljárásai – a társaságok azokat megelőző pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési szolgáltatási tevékenységéből adódóan – összetettebbek, bonyolultabbak, különös gondosságot és speciális szakértelmet igényelnek. A jogszabályban előírt tipikus felszámolói feladatok mellett ugyanis a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó tevékenységi engedély visszavonását követően e tevékenységek lezárása és az ügyfelek számából adódóan benyújtott nagyszámú tulajdoni, illetve hitelezői igények ellenőrzése, egyeztetése, visszaigazolása, a vitatott hitelezői igényekkel kapcsolatos nemperes eljárások és ezzel összefüggésben a vagyonkiadás is jelentős feladatot ad a felszámolónak.
További nehézséget jelentett a három brókercég felszámolási eljárásában – mutatott rá a PSFN –, hogy a felszámoló által elvégzett vagyonvizsgálatok kiderítették, a brókercégek nyilvántartásai és a bejelentett ügyféligények nem egyeztek, így azonnali eszközkiadásra és elszámolásra nem volt lehetőség. Ezért a felszámoló – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a hiánnyal érintett eszközökből homogén csoportokat képzett, a meglévő eszközöket és a bejelentett követeléseket pénz- és pénzügyi eszközönként arányosította és ezen arányszámoknak megfelelően adhatta ki az azokból meglévőket a károsult ügyfeleknek.
Fussuk át, brókercégenként hol is tart ez a vagyonkiadás.
Hungária Értékpapír Zrt.
A meghatározott arányszámok mértékéig a felszámoló minden érintettnek átnyújtotta a kiadható pénz- és pénzügyi eszközöket. A végleges kiadási arányszámokat ugyanakkor a felszámoló csak azt követően tudta megállapítani és a honlapján közzétenni, hogy a bíróság döntött a vitatott követelésekről. Ez 2019. november 28-án történt meg, így akkor kezdhette meg a felszámoló kiadni a 2016. április 5-ei és a 2019. november 28-ai kiadási arányszámok közötti különbözet összegét is – amely volumenében már nem jelent jelentős vagyon. Ez az elszámolási folyamat jelenleg még tart. A felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Zrt.-nek érdemi vagyona már a felszámolási eljárás kezdetén sem volt. A végleges arányszámok megállapítását követően, a felszámoló összesítette a hiány mértékét, azaz az ügyfelek részére jogszerűen járó, de ki nem adható vagyont. Ennek összege 4 milliárd 132 millió forint, amelyet a PSFN polgári jogi igényként érvényesít a folyamatban lévő büntetőeljárásban.
Quaestor Értékpapír Zrt.
A Queastor Értékpapír Zrt. esetében a felszámoló jelenleg is adja ki azon ügyfelek részére a vagyont, akik kiadható pénz- és pénzügyi eszközzel rendelkeznek és a mai napig nem vették át az eszközeiket. A meglévő vagyont szinte teljes egészében kiadták. Folyamatban vannak azonban még az egyes, vitatott hitelezői igények elbírálására irányuló nemperes eljárások. Emellett a felszámoló által a csődtörvény szerint az adós volt vezetői – köztük is mindenekelőtt Tarsoly – ellen indított, a polgárjogi felelősségük megállapítására irányuló peres eljárás is még tart, elsőfokon. A 2018. december 31-ei fordulónappal készített közbenső mérleget a Fővárosi Törvényszék elsőfokú végzéssel jóváhagyta, ezen végzés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor újabb közbenső mérleg összeállítására – közölte a PSFN.
Buda-Cash Brókerház Zrt.
A Buda-Cash felszámolási eljárásában az ügyfélvagyon kiadását akadályozta és késleltette – a korlátozott és időben elhúzódó hozzáférés és a vitás jogi helyzetek miatt – a külföldi letéti helyen tárolt befektetési eszközök hazatranszferálása, illetve a szükséges jogi eljárások megindítása. Hosszú, helyenként évekig tartó egyeztetések eredményeként – a SAXO Bank kivételével – valamennyi külföldi letéti helyről hazakerültek az ügyféleszközök, és folytatódhatott azokkal a vagyonkiadás, azonban – a felszámoló felhívása ellenére – számos ügyfél nem intézkedett még a részére kiadható vagyon transzferálása vagy utalása érdekében. A SAXO Bankkal szemben indított és a Buda-Cash felszámolója által elsőfokon megnyert peres eljárásban született elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, amelynek következtében az eljárás az elsőfokú bíróság előtt jelenleg is tart. A SAXO Banknál kezelt eszközök jelentős mértékben befolyásolhatják mind a hitelezők között felosztható felszámolási vagyon mértékét, mind a hitelezők körét és igényeik mértékét. A csődtörvény szerint, illetve a büntetőeljárásban bejelentett, de külön jogi útra terelt, kártérítés jogcímen a vezető tisztségviselőkkel szemben indított peres eljárásban még nem született elsőfokon döntés, így a PSFN ezen eljárások várható eredményének megbecsülésére nem vállalkozott.
Mindezek alapján tehát elmondható, hogy a brókercégek felszámolója az irányadó jogszabályok alapján folyamatosan teljesíti az adós társaságok esedékessé vált követeléseinek behajtásával, igényeinek érvényesítésével és vagyonának értékesítésével kapcsolatos kötelezettségeket, amelyek e felszámolási eljárások komplexitásához és sajátosságaihoz igazodva, megfelelő ütemben zajlanak – hangsúlyozta megkeresésünkre a PSFN. Hozzátéve: a felszámoló a felszámolás alatt álló pénzügyi szervezetek vagyontárgyait — a jogszabályok előírásainak megfelelően — nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron, amely értékesítések szintén ütemezetten és folyamatosan zajlanak, ennek egyik momentuma a cikkünk elején említett árverés.
A felszámolási eljárások lefolytatását jelentősen befolyásolták a megindult büntetőeljárások kapcsán foganatosított kényszerintézkedések és a valamennyi eljárás esetében megindított, a korábbi vezető tisztségviselők polgári jogi felelősségének megállapítása és marasztalása iránti perek, valamint az adós társaságot illető követelések érvényesítése iránti – a felszámolási vagyont növelését célzó – peres eljárások. Ezek valamennyi felszámolási eljárás esetében még folyamatban vannak, és jelentős hatással lehetnek mind a felszámolási vagyon mértékére, mind pedig a felszámolási eljárás lezárásának időpontjára.
A brókerbotrányt okozott három cég közül eddig csak egy ügyében zárult le az egykori vezetők büntetőjogi felelősségét megállapítani hivatott per: a Buda-Cash öt ex-irányítójára az ügyfeleknek okozott 115 milliárd forintos kárra tekintettel a bíróság 2018 októberében egyenként 7 év 6 hónapos börtönbüntetést szabott ki. Ám tavaly januárban a harmadrendű vádlott büntetését 6, a negyedrendűét 5, az ötödrendűét 4 év szabadságvesztésre mérsékelte.
A fentiekre tekintettel a felszámolási eljárások jelenlegi szakaszában még nem állapítható meg teljes pontossággal a hiányzó ügyfélvagyon végleges nagysága – jelentette ki a PSFN. A felszámolási eljárások fent jelzett komplex és bonyolult jellegéből adódóan a befejezés várható időpontja jelenleg nem meghatározható. Amennyiben annak valamennyi jogszabályi feltétele megvalósul, így – egyebek mellett – a folyamatban lévő és az eljárás befejezésének akadályát képező peres eljárások is lezárulnak, a felszámoló kezdeményezni fogja az illetékes törvényszék előtt a felszámolási eljárások befejezését.
Annak a pernek a végére azonban már pont került, amelyet a Quaestor, a Hungária és a Buda-Cash károsultjai még 2017 decemberében indítottak a Fővárosi Törvényszéken, azt kérve a bíróságtól, állapítsa meg az MNB, a magyar állam és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felelősségét a 2015 tavaszi brókerbotrányok kialakulásában. Több mint három év elteltével, idén januárban a Törvényszék részítéletében elutasította az 1652 (ebből Quaestor: 1264, Hungária: 229, Buda-Cash: 159) károsultból szervezett pertársaság keresetét. Azért részítélet született, mert a per megindítása óta a károsultak közül 40-en meghaltak, ezért amíg az ő örökösödési eljárásaik nem zárulnak le, addig a bírósági verdikt az örököseikre sem érvényes. Mindenesetre a pertársaság vezetője, Palotás János – aki a rendszerváltás idején az egyik legsikeresebb vállalkozónak számított – még nem adta fel a harcot, jelezte, az ítélet ellen fellebbeznek, emellett az ügyet az Európai Unió bírósága elé viszik.
