5p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Csütörtökön részítélet születhet abban a perben, amelyet a Quaestor, a Hungária és a Buda-Cash károsultjai indítottak a Fővárosi Törvényszéken. Azt kérve a bíróságtól, állapítsa meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar állam és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felelősségét a 2015 tavaszi brókerbotrányok kialakulásában, amelyek nekik összességében mintegy 28,8 milliárd forintos kárt okoztak.

A brókercégek csődje miatt a károsultak által alkotott pertársaság 2017 decemberében nyújtott be keresetet az MNB, az állam és az ÁSZ ellen a Fővárosi Törvényszéken. A felperesek a perirat szerint az alperesek felelősségének megállapítását kérik a 2015 tavaszán felszámolás alá vont brókercégek és kapcsolt vállalkozásaik jogellenes tevékenysége által nekik okozott mintegy 28,8 milliárd forintnyi kárral összefüggésben.

A pertársaságot az a P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. fogja össze, mely Palotás János és felesége érdekeltsége. Palotás a rendszerváltás idején az egyik legsikeresebb vállalkozónak számított. 2002-től aktív szerepet vállalt Európa legnagyobb független pénzügyi szolgáltató csoportja, a Brokernet Holding létrejöttében. Cége honlapja szerint Palotás „időszakonként aktív befektetőként van jelen a Budapesti Értéktőzsdén”. E minőségében bukhatott sokat a Quaestor, a Hungária és a Buda-Cash 2015 tavaszi csődjén. Legalábbis erre utal, hogy a P&P terelte egy pertársaságba a brókerbotrányok kárvallottjait.

A per 2018 áprilisi indulása kapcsán Palotás egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy csak a Quaestor-károsultak körében mintegy 30 ezer ügyfélnek ígértek teljes kárrendezést, ám ez a vállalás – állítása szerint – nem teljesült. Később az állam már csak 20 ezer ügyfél kárenyhítését vállalta volna, ami kiterjedt néhány Hungária-károsultra is.

A mostani perközösségben eredetileg 1264 Quaestor-, 229 Hungária- és 159 Buda-Cash-károsult volt érintett, zömében idős emberek, akik közül az utóbbi csaknem három évben több mint harmincan is eltávoztak az élők sorából, az ő érdekeiket jogutódjaik képviselik tovább. 

Elkeseredett károsultak a Quaestor épülete előtt. Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt
Elkeseredett károsultak a Quaestor épülete előtt. Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt

Palotásék álláspontja szerint a károkozást megelőző években – az állam által kizárólagos joggal és törvényi kötelezettséggel ellenőrzött befektetési piacon – az állam intézményei, így különösen az MNB tevékenységét olyan működési zavarok, súlyos mulasztások és jogellenes döntések sorozata jellemezte, amely nélkül az érintett befektetési szolgáltatók nem lettek volna képesek a befektetőket megtéveszteni, befektetési forrásaikat jogellenesen eltulajdonítani. Másik állításuk az, hogy az állam különösen súlyos mulasztást követett el azzal is, hogy a befektetési piacon keletkezett eddigi legnagyobb kárral összefüggésben, bár erre önmagától is törvényi kötelezettsége lett volna, még a károsultak indítványainak elutasításával is megtagadta az állami intézmények felelősségének vizsgálatát, amely független és pártatlan, szakszerű vizsgálatot most már a bíróságnak kell pótolnia.  

Palotásék hangsúlyozták, hogy a károsultak közel nyolcvan százaléka nem kezdeményezett jogorvoslati eljárást, mert nem számítanak kártérítésre a brókerbotrányokat kiváltó triumvirátus vagyonából. Az állami nyilatkozatokból pedig azt olvasták ki, hogy az állam és intézményei nem felelősek, ők az egész folyamatot a pertársaság szerint egyszerű "befektetési kockázatként" próbálták értékelni. 

Ezért most a bírósággal kívánják kimondatni, hogy az állami intézmények mulasztásai, törvényi kötelezettségeik figyelmen kívül hagyása tette lehetővé a befektetőket ért károk bekövetkeztét, azaz a mulasztások, jogsértések megelőzték a károkozó tevékenységet, nélkülük a károk nem következhettek volna be. 

A 2018 tavaszán indult perről egészen 2020 januárjáig nem jelent meg érdemi információ. Szinte napra pontosan egy éve lapunk írta meg, hogy várhatóan a Fővárosi Törvényszék részítéletet hoz az ügyben.

A Polgári Perrendtartásról szóló törvény szerint a bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől részítélettel is határozhat, ha a többi kérelem vagy kérelemrész, illetve a beszámítás eldöntése végett további tárgyalásra van szükség. A részítélet a később hozott ítélettel a beszámításra, illetve a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető, hatályában fenntartható vagy megfelelően megváltoztatható.

Ám akkor mégsem született meg a részítélet. A Fővárosi Törvényszék e heti tárgyalási jegyzéke viszont most azzal kecsegtet, hogy csütörtökön sor kerülhet erre.

Elképzelésem sincs, hogy mi várható – közölte megkeresésünkre Palotás János. Aki az eddigi eljárást pozitívan értékelte, noha azt megjegyezte, hogy nem indult el érdemben a bizonyítási eljárás, annak ellenére, hogy a károsultakat képviselő pertársaság közel nyolcvan bizonyítási indítványt terjesztett be. Palotás szerint az alperesek (vagyis az MNB, a magyar állam és az ÁSZ) érdemi védekezést nem adtak elő, noha már 2018 tavaszán kellett volna érdemben válaszolniuk a keresetre – ezt azóta sem tették meg, csupán azt feszegették a tárgyalási fordulókon, ők perelhetők-e. Ezért sem volt esélye annak a kereseti kérelemnek sem, mely indítványozta Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter, Matolcsy György jegybankelnök, valamint akkori helyettese, a felügyeletet irányított Windisch László, továbbá Domokos László ÁSZ-elnök személyes meghallgatását.

Nem kizárt, hogy a beharangozott részítélet az eljárás felfüggesztése lesz, vagy a Törvényszék elrendeli, hogy a határozat meghozatalát megelőzően az európai uniós ügyek bíróságához ildomos fordulni – lamentált a csütörtöki tárgyalás várható végkimeneteléről Palotás János.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!