10p

Szükség lenne olyan szervezetekre, szövetségekre, akik segítenek egy-egy üzleti dilemma erkölcsileg helyes megoldásában. Kik lehetnek ezek a szervezetek, kinek kell vezetnie ezt a folyamatot: az államnak, az egyetemeknek, az üzleti szerveződéseknek vagy az egyházaknak? Ezekre is kereste egy választ egy néhány héttel ezelőtti konferencia.

2023. november 22-én az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Center for International Private Enterprises (CIPE), a Magyar Közgazdasági Társaság, a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara és a Hungarian Business Leader Forum támogatásával konferenciát szervezett „Opportunities to Raise Compliance Awareness in the V4 Countries” címmel.

A konferenciát Jeffrey Lightfoot, a CIPE programigazgatójának előadása nyitotta meg. Ahogy Lightfoot fogalmazott, a CIPE missziója az üzleti vezetők és vállalkozók támogatása a társadalmi párbeszédekben való aktív részvételben. Ennek feltétele a felelős üzleti kultúra kialakítása, amelyben a vállalatvezetők rendelkeznek a megfelelő információkkal és eszközökkel ahhoz, hogy társadalmi felelősséget vállalva hozzájáruljanak a saját környezetük fejlődéséhez. Lightfoot szerint a régiónk számára – miközben erős FDI (azaz működőtőke - a szerk.) vonzó képességgel rendelkezik – jelentős kihívást jelent a nemzetközi szabályozásoknak és irányelveknek való megfelelés, ami egyszerre kiaknázandó lehetőséget is rejt magában a versenyképesség fokozása szempontjából. A vállalatok támogatása ezen lehetőség kihasználásában a megfelelő üzleti ösztönzők kialakítása, valamint a regionális párbeszéd, így a legjobb gyakorlatok megosztása nemzetgazdasági és régiós érdek egyaránt.

A következő előadó, Balog Ádám, a BKIK alelnöke elsősorban a compliance részvételi aspektusát emelte ki. Véleménye szerint ahhoz, hogy a nemzetközi értékláncok szerves részeivé váljanak a magyar vállalatok, szükség van a különböző szabályozások megértésére, kritikai megközelítésére és a közös alakításában való részvételre. Ezen folyamat által a szabályozások internalizálhatók, ami jelentősen megnövelheti a vállalatok szabályoknak való megfelelés melletti elköteleződését. A nem külső nyomásként és elvárásként megjelenő, hanem belső imperatívuszként funkcionáló szabályok automatikussá, rutinszerűvé válnak, ez az elmozdulás pedig szükséges egy egészséges, felelős üzleti kultúra kialakításához.

Balog Ádám szerint ahhoz, hogy a nemzetközi értékláncok szerves részeivé váljanak a magyar vállalatok, szükség van a különböző szabályozások megértésére, kritikai megközelítésére és a közös alakításában való részvételre. Fotó: BKIK
Balog Ádám szerint ahhoz, hogy a nemzetközi értékláncok szerves részeivé váljanak a magyar vállalatok, szükség van a különböző szabályozások megértésére, kritikai megközelítésére és a közös alakításában való részvételre. Fotó: BKIK

Ezt követően Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke adott elő. Bíró az értékválság koráról beszélt, egy olyan történelmi szakaszról, amelyben az univerzális értékek közös újradefiniálása, azok egységes értelmezése összetett probléma, amelynek megoldásához a hagyományos módszerek nem elegendők. Az átlátható törvényi szabályozás kialakítása, az „így szoktuk csinálni” típusú üzleti gyakorlattól való elmozdulás, az értékítéletek alátámasztása és a példamutatás mind szükséges feltételei az általános üzleti kultúra megváltoztatásának. Ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni az Integritás Hatóság.

Ezt követően Alexander Ghazvinian gyakorlatiasabb megközelítésben beszélt a kkv-k compliance-hez kötődő kihívásairól. Ghazvinian a praktikusság és a pragmatizmus jegyében kiemelte, hogy a szabálykövetés elsősorban a vállalatok joggal szembeni kitettségét hivatott csökkenteni, illetve hogy a tökéletesnek vélt compliance rendszer hosszadalmas és bonyolult kiépítése helyett egy tökéletlen rendszer implementálása, majd annak fokozatos tökéletesítése kulcsfontosságú a kkv-k esetében. A vállalat minden dolgozója számára érthető és átlátható alapelvek megfogalmazása, illetve átadása már képes elindítani a szükséges változásokat az üzleti működésben, míg a tökéletes szabályozások kialakítása túl hosszadalmas folyamat lehet.

A konferencia első szekciója egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult Balog Ádám, Bíró Ferenc, Martin Jacko és Martin József Péter részvételével, Bácsfalvi András moderálásában. Szóba került az NGO-k (nem kormányzati, azaz civil szervezetek - a szerk.) szerepe a korrupcióval szembeni fellépésben, valamint a felelős üzleti környezet kialakításában. Martin József a piaci mechanizmusok torzítatlansága, valamint a demokratikus intézményi környezet alapvető jelentőségére mutatott rá, amelyek elengedhetetlen tényezők az üzleti kultúra elmozdítása tekintetében. Kiemelte továbbá a korrupció természetében világszerte tapasztalható változást, annak fokozott intézményesülését és szisztematizálódását, ami alapvető feszültséget eredményez az NGO-k és kormányok között, megnehezítve ezzel az együttműködést. Martin Jacko mindezt azzal egészítette ki, hogy a korrupció napjainkban sokadik napirendi ponttá vált a politikai-társadalmi napirenden. Balog Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző szereplők együttműködése során szem előtt kell tartani, hogy a nemzetgazdaságok sajátos alapértékekre építhetők fel, a külső szabályrendszerek egyszerű importálása melletti érvelést meghaladva a párbeszédnek ezen sajátos értékrendszer közös kialakítására kell fókuszálnia. Egy ilyen párbeszéd kialakításához akar hozzájárulni a BKIK is.

A konferencia első szekciója egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Fotó: BKIK
A konferencia első szekciója egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Fotó: BKIK

Szó esett továbbá az ESG-szemléletben rejlő potenciálról, amely kapcsán a résztvevők inkább szkeptikusan nyilatkoztak. Martin József szerint bár a belső integritás kialakítását, így a jó gyakorlatok elterjedését segítheti az ESG, de a vállalatok közti, illetve a vállalat-állam interakciók során felmerülő korrupciós lehetőség elhárításában nem hatékony eszköz. Martin Jacko a globális politikai elköteleződés szükségességét emelte ki, míg Bíró Ferenc a pénzügyi ösztönzők és az üzleti működés környezetének alapvető megváltozását elengedhetetlennek tartja, amelyre az ESG-keretrendszer nem feltétlenül terjed ki.

A konferencia második szekcióját Tomasz Németh előadása nyitotta meg. Az előadó kiemelte, hogy a compliance gyakorlatok implementálása és követése az üzleti környezet kiszámíthatóságát, így a befektetői preferenciákat is erősítheti. Németh bemutatta, hogyan lépett előre Lengyelország a vonzó befektetői környezet kialakítása terén többek között az infrastruktúra fejlesztése, az oktatás és az egészségügy fejlesztése által. Kiemelte továbbá a nemek közti egyenlőség megteremtésében történt előrelépést, valamint a lakosság EU melletti elköteleződésének fontosságát is. Hangsúlyozta továbbá az erős lengyel brand-ek, illetve a „self-made” lengyel vállalkozói figurák jelentőségét, amik fontos tényezők az általános üzleti és vállalkozó környezet minőségének megítélése szempontjából. 

Ezután Martin Sasinek a Slovak Compliance Circle tevékenységének bemutatásán keresztül a menedzserek új generációjának edukációját és nevelését, ezek fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint jelentős potenciál rejlik egy fiatalabb, más társadalmi és politikai kontextusban szocializálódott vállalkozó réteg megjelenésében a régióban. Ez az új generáció nyitottabban és tudatosabban közelítheti meg a szabálykövetési eljárásokat, illetve a felelős vállalatirányítás problémáját. Hangsúlyozta továbbá a kkv-k és lokális vállalkozások alapvető szerepét egy ország általános üzleti környezetének kialakításában.

Filip Hloušek a compliance és az azon túlmutató felelős vállalatirányítás versenyképességi aspektusát emelte ki. Érvelése szerint az olyan megatrendek, mint a klímaváltozás és az ennek nyomán felerősödő fenntarthatósági szempontok alapvetően határozzák meg az üzleti környezetet, aminek az ignorálása a versenyképesség és végül a működőképesség elvesztéséhez fog vezetni. Ezzel szemben az ezen trendekhez való gyors alkalmazkodás a vállalatok versenyképességét jelentősen megnövelheti. A fenntarthatósági szempontok integrálása az üzleti működésbe véleménye szerint egyszerre morális imperativusz, a túlélés feltétele, valamint az üzleti teljesítmény fokozásának egyik módja. A kkv-k-ban rejlő potenciál ezen a téren jelentős, hiszen a lokális környezetükbe való erős beágyazottságból következik a felelősségvállalás kézzelfoghatóbb kötelessége.

Ezt követően Ekaterina Lysova, a CIPE igazgatója, mint a konferencia utolsó előadója reflektált a korábban elhangzott előadásokra. Kiemelte a compliance, és általánosságban az üzleti kultúra problémájáról szóló párbeszéd kialakításának fundamentális jelentőségét, és hogy az előadók által is érintett különböző megközelítések – filozófiai, etikai, jogi, politikai, gazdasági aspektusok – együttes integrálása a párbeszédbe elengedhetetlen a problémák megoldása érdekében. Külön kiemelte a konferencia azon értékét, hogy regionális párbeszédet kezdeményezett ebben a témakörben. Szükségesnek tartja továbbá a szabálykövetéssel kapcsolatos pozitív ösztönzők kialakítását a büntetésekkel szemben, egy olyan üzleti környezet kialakítását, amely jutalmazza az erkölcsileg helyes üzleti döntéseket.

A konferencia egy második kerekasztalbeszélgetéssel zárult Trautmann László moderálásában, melynek résztvevői a második szekció előadói voltak. A beszélgetés első részében a vállalatok etikusságát történelmi közelítésben elemezték, hiszen a rendszerváltáskor a régióban gyakran emlegették az – Adam Smithtől származó, Marx által is használt – eredeti tőkefelhalmozás fogalmát. Ennek a fogalomnak az alapját a Bernard Mandeville-től vett idézettel jellemezték a kerekasztal résztvevői: a bűn a jólét alapja, ha korlátját a törvény kiszabta. Érvényes ez még, vagy túlléptek ezen a megközelítésen a mai vállalkozók – hangzott a kérdés. A beszélgető partnerek szerint érzékelhető a tisztulási folyamat, van igény arra vállalkozói körben, hogy erkölcsileg megalapozott döntéseket hozzanak. Ugyanakkor nem csak az értékrend melletti elköteleződés a probléma, hanem a támpontok megtalálása is a helyes döntéshez. Szükség lenne olyan szervezetekre, szövetségekre, akik segítenek egy-egy üzleti dilemma erkölcsileg helyes megoldásában. Kik lehetnek ezek a szervezetek, kinek kell vezetnie ezt a folyamatot: az államnak, az egyetemeknek, az üzleti szerveződéseknek vagy az egyházaknak? Kinek van most meghatározó szerepe – vetődött fel. Mindegyiknek – hangsúlyozták a beszélgetés résztvevői, hiszen ezeknek a szervezeteknek közös célja az erkölcsileg megalapozott állam létrehozása. A résztvevői egyetértettek abban, hogy azon értékek meghatározása, melyekre felelős üzleti gyakorlatok építhetők, a társadalom egészének közös feladata. Az ezt lehetővé tevő társadalmi párbeszédhez jól működő demokratikus intézményrendszer szükséges, valamint a különböző intézmények szerepeinek definiálásához.

Mindamellett testületeknek (kamarák, üzleti szervezetek), az egyetemeknek és az egyházaknak különösen fontos feladata lenne, hogy vezessék a belátást ezen a téren, és hozzásegítsék a vállalatokat annak a tudásnak a megszerzéséhez, ami szükséges a helyes döntéshez. Végül a kamarák szerepéről esett szó a beszélgetésben, és abban a beszélgetés szereplői egyetértettek, hogy a kamarák tájékoztató szerepe az, amire a jelenlegi világgazdasági helyzetben nagy szükség van. Ez nem csak a jogszabályi háttér erősítését jelenti, hanem a jogalkotó szándékának a bemutatását is, és hozzájárulást a nemzetközi és a rövid, közép és hosszú távú gazdaságpolitikai trendekről való tájékoztatáshoz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!