TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
mfor.hu

Több európai digitális óriásvállalat is szembeszállt azzal a javaslattal, hogy adót vessenek ki a nagyobb forgalmat lebonyolító techcégekre.

Lázong a techipar, a rájuk kivetendő adó károsnak mondott hatásai miatt elérkezettnek látták az időt, hogy kifejtsék álláspontjukat. Mások mellett a zenei szolgáltatást nyújtó Spotify, a szálláskereső Booking.com valamint a Angry Bird játékot alkotó Rovio az uniós pénzügyminiszterekhez eljuttatott, közösen jegyzett levelükben hívják fel a figyelmet a javaslat negatív hatásaira – írja a Financial Times.

A levél alapja, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint 3 százalékos adót vetnének ki a jelentősebb technológiai vállalkozások – például a Google, az Amazon vagy Facebook – bevételeire. A szintén érintett többi techcég szerint viszont egy ilyen adóztatási rendszer nem pont azt találja el, amit szeretne: a legnagyobb bevételt elérő cégeket veszi alapul, közben a kisebb európai cégeket terheli aránytalanul nagy mértékben, ami torzíthatja a piaci versenyt.  A vezető vállalatóriásoknak nem okozna érezhető kiesést a szabályozás, sok új vállalkozás és startup viszont az adóalapként szolgáló bevételekből alapozza meg későbbi növekedését. Egy ilyen intézkedés tehát pont a növekedéshez szükséges hátteret rombolná.

Az Európai Bizottság márciusban bejelentett javaslata lehetővé tenné, hogy megadóztassák az információtechnológiai nagyvállalatokat (eközben a britek 2 százalékos adót vetnének ki ezekre a cégekre). A tervezetet várhatóan jövő héten mutatják be. Korábban már az Apple és a Google kapcsán is felmerült egy új adózási rend bevezetése, a két céget ugyanis rendszeresen érte az a vád, hogy elcsalják az adót, bár ezt az amerikai vállalatok rendszeresen tagadják.

Hosszú távú megoldás kell

A mostani tervezet szerint a cégeknek az éves forgalmuk 3 százalékát kellene befizetniük adóként, ezt azonban csak a világszinten 750 millió eurós, az Európai Unióban pedig legalább 50 millió eurós bevételt elérő vállalatokra vetnék ki. Az Európai Bizottság becslése szerint 3 százalékos adó esetén évente mintegy ötmilliárd euró adóbevétel keletkezne az EU-ban. Az adót a felhasználók tartózkodási helye szerinti uniós tagállam szedné be.

A digitális adó bevezetését Emmanuel Macron francia elnök is támogatja, akinek kampányígéretei között van a nagyvállalati technológiai szféra megadóztatása. A jogszabály ideiglenes jellegű lenne, amíg nem sikerül átfogó megoldást találni arra, hogy a digitális cégek ott adózzanak, ahol a nyereségük keletkezik, ne csak ott, ahol a központjuk van.

A britek lehetnek az elsők

A tagállamok azonban aggodalmukat fejezték ki az új adózással kapcsolatban: bár a francia kormány már az év végétől életbe léptetné a javaslatot, több uniós tagállam szerint egy csak EU-ra vonatkozó adórendszer bevezetése ellentmondana a nem EU-s államokkal kötött kétoldalú adómegállapodásoknak. Több kormánynak ráadásul problémát okoz, hogy miként is lehet meghatározni egy cég digitális jelenlétét a bevételek alapján a nyereség helyett.

Az adózásról szóló módosításokat minden tagországnak egyhangúlag kell megszavaznia, ez azonban hosszú folyamat lehet. Spanyolország korábban már kifejtette, hogy nemzeti szintű stratégiával szállnának szembe a problémával, az Egyesült Királyság pedig a világon elsőként adót vetnek ki a nagy techcégekre, így a Facebookra, a Google-re és az Amazonra is.

A bejelentés szerint a digitális adó a legalább 500 millió fontos globális, éves bevétellel rendelkező cégóriásokat sújtaná. A vállalatoknak a Nagy-Britanniában keletkezett bevételeik 2 százalékát kellene befizetniük az államnak, mely így Philip Hammond brit pénzügyminiszter becslése szerint összesen évi 400 millió fontot is kereshetne az új teherrel. A digitális adó a keresőmotorokat, a közösségi oldalakat és az online piactereket sújtaná, de a digitális zene és -filmszolgáltatókat nem érintené. Az adón még dolgoznak, kivetésével 2020-at célozzák meg.

 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.