Magyar szemmel magas a győri Audi bruttó 444 ezer forintos átlagfizetése, ám ha a számok mögé nézünk, kiderül, hogy a német anyacég valójában nagyon is alulfizeti a magyar dolgozóikat, akik így – a cég nyereségén túl – a németek magasabb fizetéséért dolgoznak, derül ki a G7 cikkéből.
A lap kiszámította:
ha az Audi ugyanakkora részét fizetné ki a magyar munkások által előállított hozzáadott értéknek, mint a németeknek, akkor legalább havi 1,2 milliót kellene a munkásoknak hazavinni.
A G7 összevetése szerint a magyar munkavállalók a német kollégáik által megkeresett összegek 22 százalékát kapják csupán. Ha ezt a megtermelt hozzáadott érték felől nézzük, akkor a német dolgozók annak 2,5-3-szor nagyobb részét kapják meg fizetésként, mint a győriek.
Az Audi Zrt. beszámolója szerint a cég papíron 48 milliárd forintot költött k+f-re, ami több, mint a teljes MTA éves 50 milliárdos költségvetése. Csakhogy az MTA-nak 5400 alkalmazottja van, a magyarországi Audiban viszont csak 348 alkalmazott foglalkozik k+f-fel, a 48 milliárd forintból ennek megfelelően 46 milliárd nem saját kutatás-fejlesztési tevékenység, hanem egyszerűen ennyit fizettek k+f szolgáltatásért, feltehetően szinte teljes egészében a német anyavállalatnak. Ez egy olyan költség, ami rontja a magyar gyár termelékenységét, pénzügyi mutatóit, de javítja a német anyacégét. Ebben az esetben az alapvetően a német utasítások szerint működő magyar leányvállalat gyakorlatilag bérmunkát végez.
Csak ez az egy tétel azt jelenti, hogy nélküle a magyar munkavállalók hozzáadott értéke 7 százalékkal magasabb lenne. Tehát még tovább növekedne a magyar dolgozók bére és az általuk megtermelt érték közti különbség.
A magyar Audi társaság ezen felül a német központnak konszern szolgáltatásokra 18,9 milliárd forintot fizetett ki 2017-ben, ami a teljes árbevétel 0,8 százaléka. Ha ezt sem kellene megfizetni a központnak, akkor már 10 százalékkal tovább nőne a hozzáadott érték. Ráadásul ha ezek nem lennének, a cég üzemi árbevétele is közel a duplája lenne, 106 helyett 206 milliárd forint.
A magasabb üzemi árbevétel magasabb adóalapot is jelentene, és a k+f kiadásokat nem lehetne az adóalap csökkentésére is elszámolni. Ennek alapján a G7 kiszámolta: a két tétel miatt 5,8 milliárd forint társasági adóval és 1 milliárd forint helyi iparűzési adóval fizet kevesebbet a cég, tehát ennyi pénztől esik el az állam.
További izgalmas részletek a G7-en.
