A nagy internetes cégek nem igazán szeretnek arról nyilatkozni, hogy látogatóik közül mennyien kíváncsiak az orosz propagandagépezet által gyártott anyagokra, például a Youtube sem volt hajlandó adatokat adni arról, hogy hányan tekintették meg náluk az orosz trollok videóit - írja a New York Times.
A Facebook pedig nem tette közzé azokat a felhasználói kommenteket, amelyek az orosz eredetű tartalmak nézésekor születtek, és a Twitter is csak részlegesen válaszolt a kérdésekre az időközben egyébként törölt felhasználókkal kapcsolatban, akik orosz propagandát terjesztettek.
Miért kell adatokat szolgáltatniuk?
Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága először még 2017 októberében kérte arra a techcégeket, hogy szolgáltassanak adatokat arról, hogyan manipulálták orosz oldalról az amerikai közvéleményt a közösségi médiában. Fél évvel ezelőtt végre átadták a többszöri felszólítás után begyűjtött adattöredékeket a jelentést készítésében közreműködő cégeknek és kutatócsoportoknak (a Columbia Egyetem kutatói, a kiberbiztonsággal foglalkozó New Knowledge, valamint a Canfield Research). Azóta az internetes vállalatok elismerték, hogy az orosz beavatkozás sokkal jelentősebb volt, mint azt elsőre állították. Mark Zuckerberg után a Facebook operatív igazgatója, Sheryl Sandberg, valamint a Twitter és a Google vezérigazgatói, Jack Dorsey és Sundar Pichai is bizottsági kihallgatáson estek át.
Az adatszolgáltatás azonban nem volt teljes körű. A jelentést készítő cégek szerint a vállalatok által szolgáltatott adatokból kulcsinformációk hiányoztak, amelyek nélkül nem lehet megismerni a teljes képet.
Ez annak fényében mindenképpen érdekes, hogy az elmúlt években a Facebook például többször is ígéretet tett arra, hogy átláthatóbban kommunikál a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt beavatkozásról - most mégis csak nagyon nehézkesen szolgáltatnak adatokat.
A legtöbb kritika a Google-t érte, elsősorban a Youtube-on megjelent tartalmak miatt. Ugyanis mintegy 1100 olyan videó szerepelt az oldalon, amelyet az orosz kormányhoz ezer szállal kötődő Internet Research Agency készített. Ezekről a vállalat csak erősen hiányos információkat adott a beavatkozást vizsgáló nyomozóknak. Emellett Kent Walkert, a Google jogi igazgatóját azzal vádolják, hogy a kongresszusi meghallgatásán nem volt őszinte azzal kapcsolatban, hogy a videóknak volt-e célzott közönsége.
Arra, hogy az IT-cégek némileg vonakodva működtek együtt a hatóságokkal, az is utal, hogy az átadott adatok formátumával több gond is akadt: többszörös vagy hiányos másolatok is jócskán akadtak, így a jelentés készítőinek már az is hónapokba telt, hogy rendbe tegyék az információhalmazt, mielőtt érdemben dolgozni tudtak volna ezekkel.
Miért baj, hogy így adták át az adatokat?
Azzal, hogy a Google nem volt hajlandó elárulni, hogy hányszor nézték és osztották meg az orosz propagandavideókat, a kutatók munkája sokkal nehezebbé vált, hiszen így más alternatív videómegosztókon keresztül kellett reprodukálniuk ezek terjedését. Ez nyilvánvalóan jelentősen több időt vett igénybe.
A Facebook pedig azzal, hogy nem adta át az orosz posztok alá érkezett kommenteket, megnehezítette, hogy a jelentés készítői felmérjék, hogyan reagáltak a felhasználók minderre. Valamint a vállalat elég homályosan fogalmazva azt állította, hogy „pár százezer dollárt költöttek oroszok hirdetésekre”, ezzel szemben a kutatók szerint ennél jóval többet költöttek el, ráadásul nagyon komoly elérést produkálva. Arra, hogy mennyire népszerűvé vált a Kremlhez köthető propaganda, a legjobb példa az, hogy a @blackstagram_ nevű Instagram-felhasználó posztjait 2017-ben rendszeresen több mint tízezer ember kedvelte.
A technológiai óriások közül a Twitter volt a legsegítőkészebb, ők a 2009 és a 2018 közti időszakról ugyan nagyon rendezetlen, de viszonylag részletes információkat szolgáltattak, köztük belépési időpontokat, protokollcímeket és lokációs adatokat is 3841 felhasználóról, amelyek összesen több mint 8 millió tweetet tettek közzé. A jelentés szerint az öt legnépszerűbb felhasználóból négy tartalma az afro-amerikaiakat célozta.
Mit mondanak a cégek?
A Google közleménye szerint se a Youtube, se a Google nem engedélyezi, hogy etnikai alapon válasszanak tartalmakat a felhasználók (mint említettük, a vádak szerint az orosz propagandagépezet elsődleges célpontjai az afro-amerikaiak voltak), és egyébként mindenben együttműködnek a hatóságokkal.
A Twitter egyik szóvivője, Katie Rosborough úgy fogalmazott, hogy elkötelezettek az átláthatóság mellett. A Facebook szóvivője, Matt Steinfeld szerint a cég több ezer olyan hirdetést és tartalmat adott át a vizsgálóbizottságnak, ami propagandagyanús, emellett a nyilvánossággal is megosztotta, hogy mit talált.
