A legutóbbi statisztikák azt mutatták, hogy a kormány üzemanyagpiaci beavatkozása nem volt véletlen, hiszen az 500 forint feletti ár már az autósok jelentős részének fájt. Ennek következtében pedig többen letették a kocsijukat, ami a fogyasztási statisztikákban is tükröződött.
Míg a nyári és kora őszi időszak még azt mutatta, hogy a magyar autósok a dráguló üzemanyagok ellenére is többet tankolnak, addig az ősz második felében éles fordulat következett be.
A kormány pedig reagálva az elégedetlenségre a megoldást rátolta a benzinkutakat üzemeltető társaságokra. Egy határozattal ugyanis 480 forintban rögzítették a két legfontosabb üzemanyagtípus árát (95-ös és a normál gázolaj), a forgalmazókkal nyeletve le úgymond a veszteséget. Az pedig vélhetőleg volt, hiszen a szektor képviselői szerint 20-30 forintos kiskereskedelmi árréssel tudnak dolgozni, így az akkoriban 510-520 forintos literenkénti árakon folyamatosan buktak. Az átlag autóst ez persze vélhetően hidegen hagyja, hiszen őt az izgatta, hogy ő mennyit bukik a folyamatosan emelkedő árak miatt.
Pedig elvileg az állam is vállalhatott volna a terhekből, hiszen az üzemanyagok fogyasztói árát több tényező is befolyásolja, amelyek között van olyan, amire a kormánynak is van ráhatása. Ezek közül az adók mértéke az, ami részben a kormány kezében van. A kutakon ugyanis a fizetendő ár közel felét ezek a tételek teszik ki, amely az európai szinten is kimagasló áfából, és a fogyasztási adóból, ahol van egy EU által minimális szint. Utóbbi most is az előírt minimum közelében van, így a fogyasztási adó csökkentése vélhetően brüsszeli eljárást váltana ki.
Az adó mellett az olaj árának alakulása van a legnagyobb hatással az üzemanyagok árának hazai alakulására. Mivel az olaj jórészt importból származik, így a dollár árfolyama (mivel jellemzően ebben a devizanemben történik az olajpiacon az elszámolás) is tudja befolyásolni a fogyasztói árakat. Kisebb részben, de az olajból magának az üzemanyagnak az előállítási költsége is számít, utóbbit finomítói marzsnak hívják.
Szárnyal az olaj, emelkedik a marzs
Az autósok számára sok jó hírt nem hozott az új év, hiszen míg karácsony előtt laptársunk, a Privátbankár még azt írta, hogy az aktuális olajár alapján jóval olcsóbb is lehetne a tankolás, ez azóta jócskán megváltozott. Az alaptermék tőzsdei jegyzése ugyanis napról-napra emelkedett.
Ráadásul az év végén a finomítói marzsok is emelkedtek, hiszen, míg novemberben hordónként 2,8 dollár terhet jelentett ez, addig decemberben ez 4,2 dollárra ugrott. Igaz, hozzá kell tenni, hogy augusztus és október között ennél magasabb, 6 dollár körüli volt a Mol finomítói árrése. Mindenesetre ez a drágulás is közrejátszhat abban, hogy az üzemanyagok ára ismét a hatósági ár fölé került.
Ráadásul, ha csak az olajár forintban vett értékét nézzük, akkor azt kell mondani, hogy továbbra is a 480-as szint lesz, amivel a kutakon találkozhatunk. Az alaptermék drágulása miatt ugyanis aligha fogja a Mol érezhetően csökkenteni a nagykereskedelmi árakat, anélkül pedig a töltőállomásokon sem lesz olcsóbb a benzin és a gázolaj.
Ahhoz, hogy érezhetően (és tartósan) a 480 forintos szint alá kerüljön az üzemanyag nagyjából 75 dollár vagy az alá kellene esnie az Európában irányadó Brent olaj hordónkénti árának. A probléma az, hogy az utóbbi napok emelkedése miatt a kurzus nem ehhez, hanem a 80 dolláros szinthez közelít.
